Új kereskedelemvédelmi eszközökkel védené az európai ipart az Európai Bizottság
Az Európai Bizottság új kereskedelemvédelmi eszközökkel lépne fel az olcsó import és a tisztességtelen verseny ellen az uniós piacon – jelentette be Ursula von der Leyen, a testület elnöke az Európai Parlamentben tartott felszólalásában.
A bizottsági elnök szerint az európai ipar versenyképességét egyre súlyosabban veszélyeztetik a külföldi állami támogatások, a globális túlkapacitások és a gazdasági függőségek, ezért az EU-nak határozottabban kell megvédenie saját érdekeit. Von der Leyen különösen Kínát emelte ki, amellyel szemben az Európai Unió kereskedelmi hiánya 2025-ben már napi egymilliárd eurót ért el. Mint fogalmazott, ez nem fenntartható, különösen azért, mert a kínai vállalatok akár nyolcszor akkora állami támogatásban részesülnek, mint az OECD-országok hasonló cégei. A torzított verseny következményeit szerinte az európai ipar fizeti meg, a gyárakra egyre nagyobb nyomás nehezedik, és munkahelyek szűnnek meg a hagyományos ipari központokban.
Az Európai Bizottság ezért három pillérre építené kereskedelempolitikáját: a tárgyalások folytatására, szükség esetén kereskedelemvédelmi intézkedések alkalmazására, valamint az európai gazdasági függőségek csökkentésére. Von der Leyen a Kínával folytatott egyeztetések eredményeként említette, hogy Peking közel négymilliárd euró értékű uniós terméknél vállalta a vámok csökkentését, valamint kiszámíthatóbbá tette a ritkaföldfémek és mágnesek exportellenőrzését. Az autóiparban évi 350 ezer darabos kvótáról állapodtak meg a kínai hibrid járművek behozatalára, ami mintegy 45 százalékkal mérsékelheti az exportot. Az elnök szerint ugyanakkor egyetlen megállapodás egyetlen ágazatban nem oldhatja meg a teljes strukturális egyensúlytalanságot.
A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy Európának akkor is készen kell állnia a fellépésre, ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre. Ennek érdekében olyan kereskedelemvédelmi intézkedéseket alkalmaznának, amelyekkel gyorsan reagálhatnak az európai iparágakat veszélyeztető importhullámokra. Emellett egy új elrettentő eszközt is javasolnak, amely lehetővé tenné az egységes piachoz való hozzáférés azonnali korlátozását, ha az EU gazdasági érdekeit külső fenyegetés éri – ennek kidolgozására már a tagállamok felhatalmazták a Bizottságot a legutóbbi EU-csúcson. Von der Leyen szerint a vegyiparban és a gépiparban már most is egyre komolyabb aggodalmak merülnek fel a külföldi verseny miatt.
Az Európai Bizottság decemberben egy DiversifyEU nevű csomagot is bemutat, amely az európai vállalatok ellátási láncainak diverzifikálását segítené. „Az alapelv egyszerű: egyetlen kritikus függőség sem alakulhat ki egyetlen beszállítótól” – fogalmazott von der Leyen, hozzátéve, hogy tavaly már közel háromezer milliárd dollárnyi globális kereskedelmet érintettek új kereskedelmi korlátozások, több mint háromszor annyit, mint egy évvel korábban.
Az Európai Bizottság egy szolidaritási csomagra is javaslatot tesz, amely a célzott gazdasági nyomásgyakorlással szembesülő tagállamokat segítené. Von der Leyen szerint az ilyen fenyegetések gyakran egy-egy országot vagy iparágat vesznek célba, hogy megosszák az Európai Uniót. Egy olyan világban, ahol a gazdasági erőt egyre inkább fegyverként használják, Európának közösen kell felhasználnia gazdasági erejét érdekei védelmére – jelentette ki.
A bizottsági elnök ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az európai versenyképesség javítása belső reformokat is igényel. A már előterjesztett bürokráciacsökkentő intézkedések elfogadásával évente több mint 22 milliárd eurónyi adminisztratív teher szűnhetne meg, miközben a magas energiaárak mérsékléséhez egy valódi európai energiaunió kialakítására is szükség lenne. Ennek érdekében az Európai Bizottság külön tervet dolgoz ki az energiahálózatok és a tagállamok közötti összeköttetések fejlesztésére, valamint a közös beszerzési lehetőségek jobb kihasználására.
