Az AI-versenyben a legjobb dolgozóikat is elveszíthetik a cégek
Miközben egyre többen használnak mesterséges intelligenciát a munkájukban, szűkül a hozzáférés a fejlődéshez szükséges képzésekhez. A vállalatoknak egyszerre kell felzárkóztatniuk a lemaradókat és megtartaniuk a legkeresettebb szakembereket – derül ki a PwC friss nemzetközi kutatásából.
Egyre eltérőbb sebességgel alkalmazkodnak a dolgozók a munka világának átalakulásához. A PwC 2026-os Global Workforce Hopes and Fears felmérése szerint a mesterséges intelligenciát magabiztosan használó, keresett szaktudású munkavállalók kedvezőbbnek látják kilátásaikat, miközben a többség nehezebben fér hozzá a fejlődési lehetőségekhez.
A kutatás 48 országban és régióban tevékenykedő, közel ötvenezer munkavállaló válaszait dolgozta fel, és ennek alapján kiderült, hogy a válaszadók 64 százaléka használt AI-eszközöket munkája során az elmúlt egy évben, ami tíz százalékpontos növekedést jelent. A generatív mesterséges intelligenciát naponta alkalmazók aránya 14-ről 22 százalékra emelkedett, miközben a dolgozók 59 százaléka arra számít, hogy a következő évben többet használja majd az AI-t.
A napi használók egyben optimistábbak is, hiszen több mint kétharmaduk bízik munkahelye hosszú távú biztonságában, szemben a nem rendszeres használók 57 százalékával. Előbbiek nagyobb valószínűséggel kezdeményeznek előléptetést, jobban bíznak a felsővezetésben, és magabiztosabbak abban is, hogy új készségeket tudnak elsajátítani – azaz karrierkilátásaikat pozitívabb szemüvegen keresztül látják.
A kutatás a szaktudás keresettsége és az AI-hoz kapcsolódó felkészültség alapján négy munkavállalói csoportot különít el. Az „éllovasok” a megkérdezettek 14 százalékát adják: ritka, keresett tudást ötvöznek fejlett AI-képességekkel. Az „AI-újítók” aránya 18 százalék; szaktudásuk kevésbé ritka, de a technológiával többet hoznak ki munkájukból. A „nélkülözhetetlenek” 11 százalékos csoportja értékes szakértelemmel rendelkezik, az AI alkalmazásában azonban még a kezdeteknél tart.
A legnagyobb, 56 százalékos csoport a szervezet mindennapi működését biztosító motor: tagjainak szaktudása kevésbé keresett, és az AI használatában is kevésbé előrehaladottak. Közülük azonban mindössze ötből ketten férnek hozzá a szükséges képzésekhez. A felmérés velük kapcsolatban kiemeli, hogy a munkáltatóknak különös figyelmet kell fordítaniuk a munkavállalók többségét alkotó csoportra, amely ritkábban kap elismerést azért, hogy új készségeket sajátít el, AI-eszközöket használ, vagy megkérdőjelezi a bevett munkamódszereket.
Az éllovasoknál eközben a megtartás jelent kihívást: 29 százalékuk nagyon vagy rendkívül valószínűnek tartja az egy éven belüli munkahelyváltást.
Összességében a dolgozók három ötöde bízik alkalmazkodóképességében, de csak minden második érzi elérhetőnek a szükséges tanulási lehetőségeket. Utóbbiak aránya egy évvel korábban még 59 százalék volt, vagyis érzékelhető csökkenés figyelhető meg.
Ez a hozzáférés idehaza különösen problémás: egy külön hazai PwC-kutatás szerint a megkérdezettek mindössze 27 százalékának biztosít vállalata AI-eszközt, a hiányt így sokan saját vagy ingyenes megoldásokkal kénytelenek pótolni. A PwC korábbi Global AI Jobs Barometer kutatása szintén arra mutatott rá, hogy a mesterséges intelligencia nem egységesen alakítja át a munkaerőpiacot: egyes munkakörökben növeli a szakértelem értékét és a fejlődési lehetőségeket, míg más területeken fokozza a lemaradás veszélyét.
Valós a veszélye annak, hogy a munkaerőpiacon új törésvonal alakul ki. A munkavállalók több mint fele egyelőre nem ugyanúgy részesül a mesterséges intelligencia és a készségfejlesztés nyújtotta lehetőségekből, mint a keresett szaktudással és fejlett AI-skillekkel rendelkezők. Utóbbiak viszont egyre magabiztosabbak, könnyebben váltanak munkahelyet, és kedvezőbb helyzetből építhetik a karrierjüket.
