Egyre többen foglalnak négy- és ötcsillagos szállodát a magyar utazók
Jelentősen átalakult a magyar utazási piac az elmúlt években: a nyári szezonra szóló szállodafoglalások között folyamatosan nő a négy- és ötcsillagos kategória aránya, miközben a háromcsillagos és annál alacsonyabb besorolású szálláshelyek részesedése csökken.
A 2024-es nyári szezonban a négy- és ötcsillagos szállodák tették ki a foglalások 73,5 százalékát, ez az arány 2026-ra 77,5 százalékra emelkedett, ami két év alatt 4 százalékpontos növekedést jelent. Az all inclusive ellátás aránya hasonló módon változott: a 2024-es 73,7 százalékról 2026-ra 78 százalékra nőtt.
A háromcsillagos és alacsonyabb kategóriás szegmens ezzel ellentétes irányba mozdult: részesedése a 2024-es 26,5 százalékról 2026-ra 22,5 százalékra esett vissza. A középső szegmens tehát nem tűnik el, de egyértelműen szűkül.
„A magyar utazók egyre tudatosabb döntést hoznak arról, milyen nyaralást szeretnének. Egyre többen választják a magasabb kategóriájú szállodát és az all inclusive ellátást, amely kiszámítható minőséget kínál egyetlen csomagban” – mondta Szokodi Béla, az INVIA kereskedelmi és termékmenedzsere.
A desztinációválasztásban is megmutatkozik a kettészakadás
A minőségorientált és az árérzékeny utazók nem csupán különböző szállodát választanak ugyanazon a desztináción belül, hanem alapvetően más úti célt is. A négy- és ötcsillagos foglalások között Törökország és Egyiptom vezet, míg a háromcsillagos és alacsonyabb kategóriás szegmensben Görögország és Bulgária a legnépszerűbb.
A legmagasabb átlagos foglalási értéket a Zöld-foki-szigetek mutatja 1 292 870 forinttal, ami a helyszín aspirációs, hosszú távú jellegét tükrözi. Az utazótípusok szerint a családok átlagosan 1 353 287 forintot költenek a nyári nyaralásra, míg a párok 710 087 forintot, ami közel 640 000 forintos különbséget jelent, ám ez érthető, hiszen a családok kettőnél több utazóból állnak.
A külföldi repülőterekről indulók nem váltanak alacsonyabb kategóriára
A Pozsonyból vagy Bécsből induló utazók esetében az adatok nem mutatnak arra utaló jelet, hogy alacsonyabb szállodakategóriára váltottak volna: a legnépszerűbb kategória Budapestről, Pozsonyból és Bécsből egyaránt a négy- és ötcsillagos. A pozsonyi és bécsi indulások elsősorban az ország nyugati, északi és középső részén élő utazók körében népszerűek, akiknek ezek a repülőterek egyszerűen kényelmesebbek.
A budapesti átlagos foglalási érték 1 039 527 forint, szemben a pozsonyi 957 630 forinttal, ami mindössze 8 százalékos különbség, és inkább földrajzi és árszintbeli eltérést tükröz, nem tudatos minőségromlást.
A prémium utazók később foglalnak
Az adatok egy elterjedt feltételezést is megcáfolnak: a háromcsillagos utazók valamivel korábban foglalnak, mint a négy- és ötcsillagosok. A háromcsillagos utak medián foglalási ablaka mintegy 67 nap az indulás előtt, szemben a négy- és ötcsillagos utak 58 napjával. A last minute időszakban a négy- és ötcsillagos foglalások aránya lényegesen magasabb a háromcsillagosokénál.
„Az adatok arra utalnak, hogy az árérzékeny utazók előre foglalnak a legjobb ajánlat biztosítása érdekében, míg a prémium utazók rugalmasabbak, és hajlamosak az induláshoz közelebb dönteni, nézve a csúcskategóriás szállodák last minute elérhetőségét” – tette hozzá Szokodi Béla.
A foglalási adatok összességében azt mutatják, hogy a magyar utazási piac két jól elkülöníthető szegmensre válik szét, amelyeknek más a prioritása, más a desztinációja, más a foglalási viselkedése és más a büdzséje – mindkettő a középső szegmens rovására növekszik.
