Bod Péter Ákos: az 50 pluszos korosztály nélkül működésképtelenné válhat a magyar gazdaság
Magyarországon már több mint 3,1 millióan tartoznak az 50–74 éves korosztályba, ami a társadalom egyharmadát jelenti, miközben a munkaképes korú népesség évente mintegy 50 ezer fővel csökken. A munkaerőhiány fokozódásával az idősebb generációk munkája, tapasztalata és vállalkozói tevékenysége egyre fontosabb szerepet tölt be a hazai gazdasági és társadalmi fejlődésben.
Az 50-es, 60-as, sőt akár 70-es éveikben járó magyarok közül is egyre többen maradnak aktívak a munkaerőpiacon, miközben tapasztalatuk és szaktudásuk egyre nagyobb értéket képvisel. A fiatalabb munkavállalók számának csökkenésével a tudatos öregedés támogatása nemcsak az egyéni jóllét, hanem az ország gazdasági jövője szempontjából is egyre fontosabbá válik.
A szenior korosztály nélkül több szektor működésképtelen lenne
„A szenior korosztály nélkül gyakorlatilag működésképtelen lenne számos szektorunk. Kulcskérdés ezért, hogy középkorú és annál idősebb honfitársaink tudása, készségszintje milyen, mennyire képesek követni az üzleti, technológiai változásokat” – mondta Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár egy szakmai eseményen. Hozzátette: az élethosszig tartó tanulás terén már történt előrelépés, a 25–64 éves felnőttek körében 12 százalékra nőtt a képzésben részt vevők aránya. Bár ezzel Magyarország régiós összehasonlításban nem áll rosszul, az északi országokban a felnőttek szervezett képzésben való részvétele jóval elterjedtebb.
Magyarországon különösen magas a hivatalos nyugdíjkorhatár felett is aktív vállalkozók aránya, ami a cégek átadásának és utódlásának nehézségeire is ráirányítja a figyelmet. Az idősebbek digitális világban való boldogulása szintén egyre fontosabb kérdés. Bod Péter Ákos szerint ezek nem pusztán idősügyi kérdések, hanem a magyar gazdasági és társadalmi fejlődés ütemét is befolyásolják.
Nem egyetlen 50 pluszos generáció létezik
Monostori Judit demográfus szerint az 50–74 éves korosztály korántsem egységes: tagjai eltérő társadalmi háttérrel, egészségi állapottal és munkaerőpiaci tapasztalatokkal rendelkeznek. Napjaink idősebb generációi általában képzettebbek, és hosszabb ideig maradnak jelen a munkaerőpiacon, ugyanakkor sok esetben töredezettebb munkaerőpiaci életutakkal érik el a nyugdíjkorhatárt, mint az előttük járó generációk.
„Az idősödő társadalmak kihívásait nem csupán az határozza meg, hogy miként változik az időskorúak aránya a társadalomban, hanem az is, hogy milyen társadalmi jellemzőkkel, erőforrásokkal és életúttapasztalatokkal érkeznek az időskorba az egymást követő generációk” – mondta Monostori Judit. Hozzátette: a hosszabb élettartam önmagában még nem garantálja, hogy az időskor több egészségben eltöltött évet, nagyobb önállóságot vagy tartalmasabb életet hoz magával, ezért a társadalom öregedésére adott válaszoknak az eltérő élethelyzetekre és az aktív időskor feltételeinek megteremtésére is figyelniük kell.
Az aktív öregedés az egyéni döntéseknél kezdődik
A Haleon Hungary és a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány közös kezdeményezéseként létrejött ÉletPlusz program arra keresi a választ, hogyan segíthetjük az embereket abban, hogy hosszabb ideig éljenek egészségesen, aktívan és önállóan. Workshopokkal, tudásmegosztással és közösségi kezdeményezésekkel támogatja a tudatos öregedést. Október 13-án a program Budapesten hozta össze a terület szakértőit, ahol Lember Szilvia, a Haleon Hungary igazgatója, Milánkovics Kinga, a Hekate Tudatos Öregedés Alapítvány társalapítója, Monostori Judit demográfus és Bod Péter Ákos közgazdász az 50 év feletti korosztály társadalmi és gazdasági szerepéről beszélgettek.
A panelbeszélgetés rávilágított arra, hogy a tudatos öregedéshez az egészségügyi ellátáson túl hiteles információra, az egészség megőrzéséhez szükséges önbizalomra és a megalapozott döntések támogatására is szükség van. „Az emberek egyre hosszabb ideig élnek, tovább maradnak aktívak a gazdaságban, és egyre inkább keresik azokat a lehetőségeket, amelyek segítik őket egészségük és önállóságuk megőrzésében” – mondta Lember Szilvia.
Milánkovics Kinga szerint a workshopok során nagyon különböző élethelyzetekkel találkoztak: sokan szeretnének többet tenni saját magukért, de nem mindig tudják, hol találhatnak megbízható információkat, kihez fordulhatnak kérdéseikkel. Sok esetben nem új rendszerre van szükség, hanem arra, hogy a már meglévő kezdeményezések és közösségi erőforrások jobban kapcsolódjanak egymáshoz.
