Újabb nyomás alatt a forint: 2032-re tolódhat az euróbevezetés
Szerdán délre 366 közelébe gyengült a forint az euróval szemben, miközben a dollárral szemben is veszített értékéből a magyar fizetőeszköz. Az euró jegyzése a kedd esti 364,1 forintról 365,7 forintig emelkedett, ami mintegy 0,4 százalékos forintgyengülést jelent. A magyar deviza már a reggeli órákban értékvesztést mutatott, majd délelőtt átlépte a 365-ös szintet. A dollárért dél körül 326 forintot kellett fizetni a reggeli 324,8 forint után, miközben a dollárindex lényegében stagnált.
A gyengülést a romló nemzetközi hangulat, az emelkedő energiaárak és a megugró kötvényhozamok egyaránt befolyásolták. Kedden a Brent kőolaj hordónkénti ára 113 dollárig emelkedett, az európai irányadó földgázár pedig megközelítette a 90 eurót megawattóránként. Az energiahordozók drágulása a nettó importőr magyar gazdaság számára kifejezetten kedvezőtlen fejlemény. Emellett a francia és amerikai kötvényhozamok emelkedése is rontotta a feltörekvő piaci devizák megítélését, és a korábbi árfolyamnyereségek realizálása is szerepet játszott a korrekcióban.
Óvatosabb üzenet az euróbevezetésről
A piaci hangulatra Kármán András pénzügyminiszter euróbevezetéssel kapcsolatos kijelentései is nyomást helyeztek. A tárcavezető kedd késő esti nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a főként kiadáscsökkentésre épülő költségvetési kiigazítás akár 2032-ben teheti lehetővé a közös valuta bevezetését, hivatalos céldátumot azonban egyelőre nem jelölt ki a kormány. Kármán óvatosságra intett az ERM-2 árfolyam-mechanizmushoz való csatlakozás időzítésében is. A miniszter szerint nem a mielőbbi ERM-2-belépés a cél, hanem az, hogy Magyarország minél hamarabb bevezesse az eurót, és a lehető legkevesebb időt töltse a belépési küszöböt jelentő átmeneti rendszerben. Úgy vélte, a túl korai csatlakozás vagy a középárfolyam idő előtti rögzítése kockázatos lehet. A kormány jövőre közös munkacsoportot hoz létre a jegybankkal a feladatok és egy reális menetrend kidolgozására.
A befektetők egy része mindezt úgy értékelhette, hogy az euróövezeti csatlakozás kevésbé sürgős prioritás a gazdaságvezetés számára. Ez a kötvénypiac szempontjából kulcskérdés, mivel a hazai eszközök felértékelődését döntően az euróbevezetésbe vetett hit támasztotta alá.
A hiánycsökkentés hitelessége a tét
A kormány az idei, várhatóan GDP-arányosan 7,5 százalékos költségvetési deficitet 2027-ben 4,9 százalékra, 2030-ra pedig 2,8 százalékra mérsékelné. Az államadósság-ráta a tervek szerint a jövő évi 77,2 százalékról 2030-ra 74,9 százalékra süllyedne. Kármán szerint a 2030-ra 3 százalék alá kerülő deficit teremtheti meg az alapot a 2032-es euróbevezetéshez, a hangsúlyt ezért nem az azonnali, drasztikus hiánylefaragásra, hanem a tartósan fenntartható, strukturális intézkedésekre kívánják helyezni.
Az elemzők összességében megvalósíthatónak tartják az 5 százalék alatti jövő évi hiánycélt, a költségvetési pálya hitelességével kapcsolatban azonban továbbra is óvatosak. Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója szerint a bejelentett keretrendszer lényegében megfelelt a piaci konszenzusnak, emiatt önmagában nem indokolt heves árfolyamreakció. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a kitűzött pályától való elcsúszás kikezdheti az euróbevezetés hitelességét, ami a forint és a magyar állampapírok eladói hullámát válthatja ki. A pénzintézet a részletek bemutatásáig fenntartja 5,3 százalékos jövő évi hiányprognózisát. Az ING elemzői szerint a hiteles költségvetési pálya és a csatlakozás felé tett konkrét lépések új lendületet adhatnak a magyar eszközöknek, rövid távon azonban a profitrealizálás és a meglévő pozíciók zárása hozhat korrekciót a piacon.
Franciaországból is erősödik a nyomás
A nemzetközi kockázatkerülést az európai kötvénypiac megingása is táplálja: a francia tízéves államkötvény hozama szerdán 5,002 százalékig emelkedett, amire 2002 óta nem volt példa, ami napközben mintegy 8 bázispontos növekedést jelentett. A német benchmarkhoz viszonyított hozamfelár 157 bázispontra tágult, megközelítve a 2011-es euróválság idején tapasztalt csúcsokat. Franciaországban a GDP 119 százalékát közelítő államadósság, az idén 5,4 százalékra várt deficit és a politikai instabilitás együttese aggasztja a befektetőket. A fiskális konszolidációt a sztrájkok és a 2027-es elnökválasztás közelsége is nehezíti, miközben a növekvő hozamok tovább drágítják az adósság finanszírozását.
Ebben a volatilis környezetben a Magyar Nemzeti Bank a stabilitás fenntartását részesítette előnyben: kedden a várakozásokkal összhangban 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Varga Mihály jelzése szerint a további monetáris lazítás mozgásterét az elkövetkező hetek nemzetközi piaci folyamatai és az inflációs pálya alakulása határozhatja meg.
