Veszélyes tömegszállások terjednek Budapesten: a lakók tehetetlenek, bármelyik pillanatban bekövetkezhet a tragédia
Üzlethelyiségekben és szellőzetlen pincékben alakítanak ki tömegszállásokat Budapest VII. kerületében. Az önkormányzati beszámolók szerint volt olyan helyszín, ahol csecsemők is ilyen körülmények között éltek. A veszélyes közműmegoldások és a lakóközösségi konfliktusok miatt egyre több panasz érkezik, a fellépést azonban nehezíti, hogy a magántulajdonú ingatlanoknál szűkebb az önkormányzat mozgástere.
Korábban üzletként működő helyiségekbe és pincékbe költöznek emberek Erzsébetvárosban, miközben az ingatlanok egy része alapvetően alkalmatlan a lakhatásra. A társasházakból érkező panaszok nyomán az önkormányzat a lakosság segítségével próbálja feltérképezni, hol működnek ilyen szállások, és milyen lehetőségei vannak a beavatkozásra.
Akár 15-20 ember is beköltözhet egy helyiségbe
Az egyik jellemző helyzet szerint egy tulajdonos nem tudja üzletként hasznosítani, eladni vagy megfelelő áron kiadni az ingatlanát, ezért szállást alakít ki benne. A bevétel érdekében akár 15–20 embert is bezsúfolhatnak egyetlen helyiségbe. Az üres üzletek és pincék rendbetétele ugyanakkor jelentős kiadással járna. A megfelelő légcsere kialakítása és a felújítás olyan költséget jelenthet, amelyet sok vállalkozás vagy civil szervezet nem tud vállalni. A helyiségek így kihasználatlanul maradnak, majd megjelennek a szabályokat megkerülő megoldások.
A 2026. szeptemberi hirdetési adatok alapján a VII. kerületben egy albérlet átlagosan 250 ezer forintba került. Akinek erre nincs pénze, könnyen egy jóval rosszabb körülményeket kínáló szálláson találhatja magát. A pincékben, üzlethelyiségekben kialakított férőhelyek pontos díjáról ugyanakkor nem volt információ, de internetes hirdetések szerint ezek jóval olcsóbbak. Azt is hangsúlyozták, hogy nem lehet minden helyszínt egyformán kezelni: más helyzetet jelent egy munkásszállásként használt ingatlan, és mást az, ahol súlyos együttélési konfliktusok vagy szerhasználati problémák is megjelennek.
Csecsemőket is vittek haza a szenes pincébe
A legsúlyosabb beszámolók nem pusztán zsúfoltságról szóltak. Olyan téli esetet is felidéztek, amikor néhány hónapos gyerekeket vittek haza egy döngölt földű szenes pincébe. A szellőzetlen, természetes fényt nem kapó helyiségekben gázpalackot és rezsót használtak. „Én azt csodálom, hogy még itt nem volt katasztrófa” – mondta el egy ponton Szücs Balázs alpolgármester. Egy másik társasháznál a katasztrófavédelmet is ki kellett hívni: szabálytalan közműbekötéseket találtak, a gázt és az áramot is lekapcsolták, és végül így sikerült elérni, hogy megszűnjön az ottani veszélyes helyzet.
A lakóktól érkező panaszok között hangoskodás, alkoholfogyasztás, szerhasználat és a társasházban élők zaklatása is szerepelt. Olyan helyszínről is beszéltek, ahol nem volt megfelelő illemhely. Ezek az esetek egyszerre érintik a szállásokon élők alapvető életkörülményeit és a teljes lakóközösség biztonságát.
Van, ahol másfél éve húzódik az ügy
A fellépés lehetőségeit alapvetően meghatározza, kié az ingatlan. Az önkormányzati tulajdonú helyiségeknél könnyebb eljárni, magántulajdon esetén azonban jóval korlátozottabbak az eszközök. Egy üzlethelyiség lakássá alakításának szigorú feltételei vannak, a kifogásolt esetekben viszont úgy költöztetnek be embereket, hogy ez az átalakítás nem történik meg. Szerződés nélküli kiadásról és az ellenőrzés hiányáról is beszámoltak.
Az önkormányzati kampány célja ezért elsőként az, hogy kiderüljön, pontosan hol működnek ilyen szállások. A bejelentések alapján azt is tisztázni tudják, mely ingatlanoknál milyen beavatkozás jöhet szóba. Ez azonban nem feltétlenül vezet gyors eredményre: volt olyan ügy, amely másfél éve húzódik, az önkormányzat többször is járt a helyszínen, a konfliktus mégsem rendeződött, időközben pedig már a társasházi tulajdonosokat is zaklatták. A megszólalók ezért olyan szabályozást sürgettek, amely hatékonyabb védelmet ad a lakóközösségeknek, és tényleges következményt kapcsol ahhoz, ha valaki lakhatásra alkalmatlan helyiséget használ szállásként.
A bezárás önmagában nem oldja meg a lakhatási gondokat
A probléma nem áll meg Erzsébetváros határán: más belső kerületekben is megjelentek hasonló szállások, a külső városrészekben pedig családi házak mögötti melléképületekben is kialakulhatnak kiszolgáltatott lakhatási helyzetek. A veszélyes szállások felszámolása mellett arra is választ kell találni, hová kerülnek az ott élő emberek. Az érintettek nem jókedvükből választanak nedves, nehezen fűthető vagy fűthetetlen helyiségeket, hanem azért, mert más megoldást nem tudnak megfizetni.
A megszólalók a szociális ellátórendszer megerősítését, a civil szervezetek bevonását és az önkormányzati feladatokhoz szükséges források biztosítását is fontosnak tartották. Szerintük a kerületenkénti intézkedések mellett közös budapesti lakhatási és szociális megoldásokra lenne szükség, a lakók és a szakemberek bevonásával.
