Magyarország és Szlovákia uniós támogatást kér az orosz energia kivezetéséhez
Magyarország és Szlovákia nagyobb rugalmasságot és pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az orosz energiahordozók jövő évi kivezetéséhez. A két tengerparttal nem rendelkező ország arra hivatkozik, hogy földrajzi fekvése és meglévő hálózatai miatt az energiaforrások diverzifikálása jelentős többletköltséggel jár, amelyet uniós forrásokból kompenzáltatnának.
Az uniós tervek alapján 2027-ben teljesen megszűnik az orosz kőolaj- és földgázszállítás Közép-Európába. Pozsony és Budapest szerint azonban a leválás aránytalanul nehéz helyzetbe hozza őket, mivel az új szállítási útvonalak végpontjaivá válnak.
Denisa Saková szlovák miniszterelnök-helyettes a Dan Jørgensen energiaügyi biztossal folytatott egyeztetésen kiemelte, hogy szeretnék elérni, hogy az Európai Bizottság a következő uniós költségvetési időszakban forrásokat biztosítson a visegrádi régió kőolaj- és gázinfrastruktúrájának fejlesztésére.
A közép-európai országok – Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország – már az október közepén tartott uniós csúcson is határozottan felléptek az érdekeikért. Azt követelték Brüsszeltől, hogy tegyen lépéseket a régiós villamosenergia-árak csökkentésére, mutasson nagyobb rugalmasságot a szén-dioxid-kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) átalakításánál, a rendszer második szakaszának (ETS2) bevezetését pedig halasszák 2030-ra.
A térség iparvállalatai számára az elektrifikációt, vagyis a villamos energiára való átállást jelenleg szinte ellehetetlenítik a magas energiaárak, amelyeket a közel-keleti fegyveres konfliktusok is tovább hajtanak. A nagykereskedelmi villamosenergia-árak határidős jegyzései már 60 százalékkal meghaladják a válság előtti szintet.
Dan Jørgensen energiaügyi biztos elismerte a lakosságra és a gazdaságra nehezedő súlyos terheket, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megoldást jelentő célzott és átmeneti intézkedések nem veszélyeztethetik az EU zöldátállási céljait. A biztos rámutatott arra is, hogy a korábbi orosz függőséget mára a világpiaci kitettség váltotta fel. Bár a visegrádi országok számára elérhetők Oroszországot elkerülő alternatív útvonalak, ezek hálózati integrációja egyelőre hiányos, a rajtuk érkező energia pedig lényegesen drágább.
