Nagyot fordult a kocka a magyar lakáspiacon: hatalmasat alkudhat, aki most vásárolna ingatlant
Érezhetően visszaesett a lakásvásárlási kedv Magyarországon, miközben az eladók szándékai alig változtak. A gyengülő kereslet miatt hosszabb időbe telhet vevőt találni, és egyre nagyobb tér nyílhat az alkura. A lakáspiac fokozatos lehűlése a következő időszakban az áremelkedést is fékezheti.
Az ingatlan.com és a Závecz Research felmérése szerint idén ősszel a magyar felnőttek 7,3 százaléka tervezett ingatlanvásárlást a következő egy évben, szemben az egy évvel korábbi 10,3 százalékkal. Ez 3 százalékpontos visszaesés, vagyis a vásárlást tervezők aránya közel 30 százalékkal csökkent.
Különösen Budapesten és Pest megyében mérséklődött a vásárlási szándék, és a befektetési céllal ingatlant keresők aránya is visszaesett. Az eladási hajlandóság eközben érdemben nem változott, így az eladó lakások piacán a bővülő kínálat egyre visszafogottabb kereslettel találkozhat.
A Duna House 2026 harmadik negyedévére vonatkozó adatai szintén a lassulást jelzik: nőtt az értékesítéshez szükséges idő, javult a vevők alkupozíciója, egyes szegmensekben pedig már árkorrekció is megfigyelhető. Mindez összességében mérsékeltebb árdinamikát vetít előre.
Megtorpantak az albérletárak, de a kínálat is szűkül
A bérleti piacon szeptemberben lényegében stagnáltak az árak. Az ingatlan.com és a KSH lakbérindexe szerint országosan 0,2 százalékkal, Budapesten 0,1 százalékkal csökkentek a bérleti díjak az előző hónaphoz képest. Az egy évvel korábbi szintet ugyanakkor továbbra is meghaladták: országosan 6, a fővárosban 5,3 százalékos volt az éves emelkedés.
A kiadó lakások kínálata közben kétéves mélypontra süllyedt. A háttérben az állhat, hogy a lakásárak és a bérleti díjak növekedésének lassulása rontja a befektetési célú vásárlások megtérülési kilátásait, ami visszafoghatja az újonnan kiadásra kerülő ingatlanok számát. Az Otthon Start program emellett a korábbi bérlők egy részét a vásárlás felé terelte.
Egyre kevesebb az önkormányzati bérlakás
A rövid távú piaci változások mellett tartós szerkezeti problémák is nehezítik a lakhatást. A GKI Gazdaságkutató szerint a magyar lakáspiacot a saját tulajdon túlsúlya és a bérlakásszektor fejletlensége jellemzi. A lakosság 77 százaléka tehermentes saját ingatlanban, további 13 százaléka hitellel terhelt saját lakásban él. A piaci bérlők aránya mindössze 4, a támogatott bérlőké 6 százalék.
Az önkormányzati bérlakásállomány hosszú ideje zsugorodik: 2025 végére mintegy 99 ezer lakásra csökkent, ráadásul ezek egy része üresen áll vagy nem lakható. A díjakban is jelentős a különbség: Budapesten a piaci lakbérek négyzetméterenként nagyjából 5200 forintot tettek ki, míg az önkormányzati lakbérek átlagosan 780 forint körül alakultak.
A GKI szerint az elmúlt évek lakáspolitikája elsősorban a tulajdonszerzést támogatta. A Wekerle Sándor Program javíthat a helyzeten, de önmagában nem elegendő: a bérlakáskínálat növelésére, az üres lakások hasznosítására és a bérleti piac jogi, intézményi feltételeinek megerősítésére is szükség van.
