Merész hiánycélt tűztek ki 2027-re: komoly vizsga vár a magyar gazdaságra
A kormány 2027-ben a GDP 4,9 százalékára szorítaná le az államháztartás hiányát – jelentette be a miniszterelnök hétfőn. A költségvetés tervezett intézkedései között ugyanakkor számos olyan lépés szerepel, amely növeli az állami kiadásokat, ezért ezek finanszírozása komoly költségvetési feladatot jelent.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója szerint a hiánycél meghatározása azért is lényeges, mert a kormány ezzel egyértelmű jelzést küld a pénzügyi piacoknak. Az 5 százalék alatti vállalás fegyelmező erővel hathat a költségvetési politikára, hiszen az ettől való eltérés komoly bizalomvesztést okozhat. A befektetők számára nemcsak a költségvetés számai számítanak, hanem az is, hogy a kormány mennyire tartja magát a vállalásaihoz. Ha a hiány a tervezettnél magasabb lesz, az az euróbevezetés iránti bizalmat is gyengítheti, ami a forint árfolyamára és az állampapírok piacára egyaránt kedvezőtlenül hathat.
Jelentős többletkiadások és adóváltozások
A bejelentett tervek jelentős többletkiadásokkal járhatnak. Ezek közé tartozik a családi pótlék megduplázása, a mediánbér alatti keresetek adóterheinek csökkentése, a minimálnyugdíjak emelése, a nyugdíjasoknak szánt juttatások bővítése, valamint az ágazati béremelések és az egészségügyi kiadások növelése. A tervek között szerepel a gyermekvédelem támogatásának emelése, az önkormányzatokat terhelő szolidaritási hozzájárulás mérséklése, valamint a Budapesti Közlekedési Központ támogatásának növelése is.
Árokszállási Zoltán számításai szerint ezek az intézkedések együttesen mintegy 2100 milliárd forinttal növelhetik a költségvetési hiányt, illetve ennyi többletforrást hagyhatnak a gazdaság szereplőinél. A kiadások bővítése önmagában még nem feltétlenül jelent problémát, a kérdés az, hogy a kormány milyen bevételekkel és megtakarításokkal teremti meg hozzá a fedezetet. Az elemző szerint a bejelentett intézkedések finanszírozásához az adópolitikai változásoknak és a kiadások visszafogásának egyaránt érdemi szerepet kell kapniuk.
Adóemelések és megtakarítások
A kormány több olyan intézkedést is kilátásba helyezett, amely növelheti az állam bevételeit. Ezek közé tartozik a vagyonadó bevezetése, a dohánytermékek adójának emelése, a nagyobb árbevételű vállalatok társasági adójának növelése, az innovációs járulék emelése, a cégautóadó átalakítása, a bányajáradék emelése és a reklámadó újbóli bevezetése. Árokszállási Zoltán értékelése szerint a felsorolt adóintézkedések önmagukban várhatóan nem teremtenek elegendő forrást a több mint 2000 milliárd forintos hiánynövelő hatás ellensúlyozására. A kormány ezért a korábbi, pazarlónak minősített állami működés visszaszorításából is jelentős megtakarításokat vár.
A bejelentés szerint 2027-ben 1500 milliárd forintos nagyságrendű megtakarítás érhető el a 2026-os kiadásokhoz képest. Ha ez ténylegesen megvalósul, az adóemelésekkel együtt már érdemben javíthatja a költségvetési egyenleget. A bejelentett megtakarítások részletei azonban egyelőre nem teljesen ismertek, emiatt még nem lehet pontosan megállapítani, hogy az egyes intézkedések milyen mértékben és milyen időzítéssel javítják majd a büdzsé egyenlegét.
Nyitott kérdések a nyugdíjak és az energiacégek adózása körül
Az elemző szerint több olyan részlet is tisztázásra vár, amely érdemben módosíthatja a 2027-es hiányra vonatkozó becsléseket. Egyelőre például nem egyértelmű, hogy sor kerül-e a 14. havi nyugdíj második heti részletének kifizetésére, amelyet még az előző kormány ígért meg. Az energiacégeket terhelő adók esetében szintén kérdés, hogy a most kilátásba helyezett változtatások a már meglévő terheken felüli többletbevételt jelentenek-e. Az ilyen részletek tisztázása nélkül a költségvetés várható egyenlegét csak jelentős bizonytalanság mellett lehet megbecsülni.
Az MBH Bank elemzése szerint a hiány a 2026-ra várt, mintegy 7,2 százalékos GDP-arányos szintről intézkedések nélkül is 6–6,5 százalék közé mérséklődhetne 2027-ben. A tényleges csökkenés mértéke attól függ, hogy a kormány milyen kiadási és bevételi intézkedéseket vezet be, illetve ezekből mennyi valósul meg.
A piacok a vállalást figyelik
Az MBH Bank a bejelentések előtt 5,3 százalékos GDP-arányos hiányt várt 2027-re. Árokszállási Zoltán szerint az új intézkedések ismeretében egyelőre nem változtattak ezen az előrejelzésen, a következő napokban érkező részletesebb információk azonban módosíthatják a várakozásokat. A 4,9 százalékos cél kijelölése mindenesetre fontos üzenet a befektetőknek: a kormány ezzel azt jelzi, hogy a jelentős szociális és gazdaságpolitikai vállalások mellett is igyekszik kordában tartani a költségvetési hiányt. A következő időszakban ezért nem pusztán a bejelentett célérték lesz meghatározó, hanem az is, hogy a kormány milyen konkrét intézkedésekkel támasztja alá azt. A piacok számára a hiteles finanszírozási terv és a végrehajtás lehet a döntő tényező.
