Felfigyeltek a magyar állampapírokra a nemzetközi piacon: komoly nyereséget hozhat az euróbevezetés
A magyar eurócsatlakozás lehetősége a külföldi pénzügyi sajtó figyelmét is felkeltette. Egy német pénzügyi elemző szerint a magyar állampapírok különleges befektetési lehetőséget kínálhatnak azoknak, akik arra számítanak, hogy a kormány végrehajtja a költségvetési konszolidációt, és az ország közelebb kerül az euró bevezetéséhez. A befektetési történet lényege, hogy ha Magyarország kockázati megítélése javul, az állampapírok hozama csökkenhet, a már piacon lévő kötvények árfolyama pedig emelkedhet.
Az elemzés két lehetőséget emel ki: a forintban kibocsátott állampapírok magasabb hozamát, valamint az euróban denominált kötvényeket, amelyekkel a külföldi befektetők elkerülhetik a forint árfolyamkockázatát. A magyar állampapírpiac már az áprilisi választások után kedvezőbben kezdte árazni az ország kilátásait: a tízéves forintállamkötvények hozama a választás környékén még 6,5 százalék körül alakult, október 30-án viszont már 5,527 százalék volt. Mivel a piaci hozam és a kötvény árfolyama fordított irányban mozog, a korábban kibocsátott, magasabb kamatozású kötvények piaci értéke emelkedhet.
A Deutsche Bank becslése szerint év eleje óta 13,5 milliárd dollárnyi külföldi tőke érkezett a magyar kötvénypiacra, ebből 10 milliárd dollár az áprilisi választás után. Az Államadósság Kezelő Központ adatai alapján augusztus végére a külföldiek részesedése a forintban denominált állampapírok állományából 34 százalékra emelkedett.
A befektetők számára nem mindegy, milyen devizában vásárolnak magyar állampapírt. A forintban denominált kötvények magasabb hozamot kínálhatnak, de egy euróban számoló befektetőnél a forint gyengülése akár el is viheti a kamatelőnyt. Az euróban kibocsátott magyar államkötvényeknél nincs közvetlen forintárfolyam-kockázat: az október 30-i piaci jegyzések szerint a 2040 márciusában lejáró magyar eurókötvény hozama 4,85 százalék, a 2035 júniusában lejáróé 4,49 százalék volt. A magyar eurókötvények hozama nagyjából 2,15 százalékponttal haladta meg a német államkötvényekét, ami szűkülhet, ha Magyarország megítélése javul.
A magasabb hozam azonban nem ingyenpénz: a magyar állampapírok a magyar állam hitelképességéhez kötődnek, ezért az euróban denominált papíroknál is fennáll a kibocsátói kockázat, és a kötvény árfolyama akkor is eshet, ha a nemzetközi kamatkörnyezet változik.
A magyar befektetési sztori legfontosabb alapja az euró bevezetésének kormányzati célja. A 2027–2030-as középtávú program szerint Magyarország legkésőbb 2030-ig teljesítené a közös valuta bevezetésének valamennyi feltételét, ehhez 2030-ra 3 százalék alatti költségvetési hiányt és 3 százalék feletti gazdasági növekedést tűzött ki célul. A 2027-es költségvetésben már 4,9 százalékos hiánnyal számolnak az idei évre várt 7,5 százalék körüli értékhez képest, emellett 1465 milliárd forintos további megtakarítást terveznek az állam működésében. Az euró bevezetésének időpontja azonban egyelőre nem ismert, a maastrichti kritériumok teljesítése önmagában nem jelenti a közös valuta átvételét. A Fitch Ratings 2029-es ERM II-csatlakozással és legkorábban 2032-es euróbevezetéssel számolt, a legnehezebb feladatnak a költségvetési feltételek teljesítését nevezve, mivel Magyarország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll.
A befektetési lehetőség legnagyobb kockázata az, ha elmaradnak a reformok. A kötvénypiaci rali folytatásához a hiánycsökkentés mellett az uniós pénzek tényleges beérkezése is fontos lenne, a kedvező várakozások azonban már részben beépültek az árfolyamokba, ezért egy gazdaságpolitikai csalódás gyors átárazást válthat ki.
