Kína vegyipari térnyerése új frontot nyithat a kereskedelmi háborúban
Kína mindössze öt év alatt csaknem megduplázta vegyipari kapacitásait bizonyos területeken, és ma már egyes termékek globális termelésének felét adja. A kínai gyártók egyre inkább betörnek a korábban nyugati cégek által uralt, magasabb profitrátájú szegmensekbe is, ami újabb frontot nyithat az Egyesült Államokkal és az Európai Unióval zajló kereskedelmi háborúban.
A washingtoni székhelyű Rhodium Group amerikai kereskedelmi kamara megbízásából készült jelentése szerint a kínai vállalatok az ellátási láncok számos pontján kiszorítják a külföldi versenytársakat. Az elemzők rámutattak: Kína nemcsak a fejlett gazdaságokba irányuló exportját növeli, hanem belső piacán is gyors ütemben veszi át a külföldi szereplők helyét, miközben a feltörekvő piacokon is felülmúlja a hagyományos beszállítókat.
A vegyipar így a kínai kereskedelmi többlet miatti viták kereszttüzébe került, különösen annak fényében, hogy az ország külkereskedelmi aktívuma az idén várhatóan meghaladja a tavalyi, 1200 milliárd dolláros rekordot. Az Európai Unió szeptemberben három dömpingellenes vizsgálatot indított a kínai importtal szemben, mivel attól tart, hogy az olcsóbb távol-keleti riválisok ellehetetlenítik a helyi gyártókat. Peking visszautasítja a túlkapacitásra vonatkozó vádakat, és válaszul hasonló vizsgálatot kezdeményezett egy európai gyártású, festékekhez és gyógyszerekhez használt vegyi anyag ügyében. A kínai kereskedelmi minisztérium korábban azzal érvelt, hogy az európai vegyipar versenyképességét valójában a megemelkedett energiaárak rontják. Az elemzés ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a kínai szektor felemelkedését komoly állami támogatások és célzott iparpolitikai lépések segítették, amelyekkel a vezetés az ingatlanpiaci válság hatásait kívánta ellensúlyozni.
A számok drámai átalakulást mutatnak: 2020 és 2025 között a műanyaggyártáshoz elengedhetetlen alapanyagok kínai termelése valósággal kilőtt. A sztirol gyártása 97, az etiléné 80, a polietiléné 75, a polipropiléné 71, míg a PVC-é 15 százalékkal bővült. Bár a teljes kínai vegyipari termelésnek kevesebb mint tíz százaléka kerül külföldre, az export bővülésének üteme rendkívül gyors: a főbb petrolkémiai termékek kivitele évente átlagosan több mint 40 százalékkal nőtt ebben az időszakban. Ennek hatására például az indiai PVC-piacon Kína részesedése a 2020-as 3 százalékról 2025-re 45 százalékra ugrott, miközben Japán, Dél-Korea és Tajvan együttes súlya 56-ról 34 százalékra zsugorodott. Az olcsó kínai alapanyagok áradata még ott is lenyomja az árakat, ahová Kína közvetlenül nem exportál, hiszen a vegyi anyagok beépülnek a késztermékekbe, az elektronikától kezdve az autókon át a háztartási gépekig.
Bár a termelés és a kivitel szárnyal, a túlkínálat és a felhalmozódott készletek miatt a kínai vegyipar jövedelmezősége az elmúlt négy évben romlott, így ma már a vegyipari cégek 31, a műanyag- és gumigyártóknak pedig a 29 százaléka veszteséges. A destruktív belső verseny megfékezésére indított pekingi kampány ugyan visszafogta az új gyárak építését, de a már meglévő kapacitásokat nem csökkentette.
Az európai ipar eközben súlyos árat fizet a piaci átrendeződésért, miután a bezárásra ítélt európai vegyipari kapacitások mértéke a 2022-es 2,9 millió tonnáról 2025-re a hatszorosára, 17,2 millió tonnára nőtt, ráadásul ez a mennyiség csak az elmúlt egy évben megduplázódott. Egy iparági tanácsadó cég partnere szerint a vegyipar az „iparok iparága”, így ha az alapanyaggyártás megszűnik, az a feldolgozóipari ágazatoktól is elveszi a fejlődési lehetőségeket. A szakértő hozzátette, hogy bár Európa nem akar még inkább függővé válni Kínától és az Egyesült Államoktól, a globális energiaválság miatt rendkívül nehéz helyzetben van, hiszen az európai gázárak hatszor magasabbak az amerikai szintnél.
