Több tízezer kényszermunkás dolgozik Oroszországban
Több mint 50 ezer észak-koreai állampolgár dolgozik rabszolgakörülmények között orosz állami és hadiüzemekben egy államilag támogatott program keretében, amely Phenjan ballisztikus rakétaprogramját finanszírozza. A Global Rights Compliance nemzetközi jogi alapítvány nyomozása feltárta, hogy a Vlagyimir Szokolov moszkvai üzletember által kiépített hálózat diákvízumokkal játssza ki az ENSZ szankcióit, miközben a súlyos orosz munkaerőhiányt is enyhíti.
A hamarosan ötödik évébe lépő ukrajnai háború nemcsak az orosz gazdaságot, hanem az ország munkaerőpiacát is súlyosan kimerítette. A fronton harcoló katonák pótlása mellett a gyárak folyamatos működtetése is hatalmas kihívást jelent Moszkvának, amire az észak-koreai vendégmunkások tömeges toborzása jelenti az egyik megoldást.
A londoni székhelyű jogi alapítvány kilenc hónapos oknyomozása rávilágított, hogy a munkaerő-kölcsönzést Vlagyimir Szokolov, az orosz Állami Duma egyik képviselőjének asszisztense szervezi. Egy erre a célra létrehozott weboldalon keresztül minimum ötvenfős csoportokban kínálják a munkásokat a helyi cégeknek.
A rendszert mindkét ország vezetése hivatalosan is támogatja. A jelentkező orosz vállalatokat az észak-koreai nagykövetség delegációi személyesen ellenőrzik, hogy felmérjék a munkakörülményeket. Az ENSZ kényszermunkát tiltó szankcióinak kijátszása érdekében az ázsiai vendégmunkások hivatalosan diákvízummal érkeznek „szakmai gyakorlatra”, így nem kell velük munkaszerződést kötni. Ezt egy olyan orosz jogszabály teszi lehetővé, amely korlátlan munkavállalást engedélyez a hallgatóknak. Jól mutatja a hálózat kiterjedtségét, hogy 2025-ben Oroszország több mint 36 ezer vízumot állított ki észak-koreaiaknak, amelyeknek a 98 százaléka tanulmányi célú volt.
A dél-koreai hírszerzés becslései szerint az Oroszországban dolgozó tömeg sokszor embertelen körülmények között él, a munkások pedig hazájuk elhagyásakor semmilyen valós információt nem kapnak a rájuk váró feladatokról. Gyakran napi 18 órát dolgoztatják őket a hét hat vagy hét napján, miközben az útleveleiket elkobozzák, a mozgásukat korlátozzák, a megállapodást megszegőket pedig megtorlással fenyegetik.
A kizsákmányolás legfőbb célja a profitszerzés, mivel a dolgozók fizetésének 90 százaléka közvetlenül az észak-koreai államhoz kerül. Ez a külföldi munkaerőből származó, becslések szerint évi 450–800 millió dolláros bevétel egyenesen ahhoz a phenjani hadiipari komplexumhoz áramlik, amely a diktatúra atom- és rakétaprogramjának fenntartásáért felelős.
A kényszermunka ugyanakkor az orosz hadigépezetet is hajtja. Az alapítvány kilenc olyan üzemet azonosított, ahol észak-koreaiakat foglalkoztatnak. Ezek közül legalább kettő közvetlenül a hadiiparhoz köthető, köztük egy katonai élelmiszereket előállító üzem, amelyet a moszkvai észak-koreai nagykövetség tisztviselője személyesen is felkeresett.
Amikor a nyomozás részletei napvilágot láttak, a szervezők megpróbálták eltüntetni a kompromittáló adatokat a toborzóoldalról, de az archívumokban minden nyom megmaradt. Az észak-koreai rezsimmel fenntartott üzleti kapcsolatai miatt az Európai Unió nemrég, október 12-én szankciós listára tette Vlagyimir Szokolovot.
