Négyéves csúcsra ért a magyar lakáspiac
Tavaly mintegy 150 ezer lakóingatlan cserélt gazdát Magyarországon, ami 14,5 százalékos növekedést jelentett egy év alatt, és négyéves csúcsot hozott. A bővülés üteme ugyanakkor lassult, 2024-ben még 25 százalékkal nőtt a forgalom. Az adásvételek száma utoljára 2021-ben volt magasabb a tavalyinál.
Magyarország az új lakások piacán az élen
Az új lakások szegmensében a forgalom 39 százalékkal emelkedett, ami mintegy 10 ezer lakóingatlant jelentett, ezzel Magyarország az európai rangsor élére került. A használt lakások adásvételeinek száma eközben 11 százalékkal nőtt. Az európai lakáspiacok közül Szlovéniában nőtt a legnagyobb mértékben a tranzakciók száma, 30 százalékkal, a második Litvánia, a harmadik Ausztria lett, Belgiumban pedig valamivel 20 százalék feletti bővülést mértek. A rangsor végén Horvátország, Bulgária és Lengyelország állt, ezekben az országokban csökkent a forgalom.
Az Otthon Start élénkítette az újlakás-piacot
Az új lakások piacának élénkülésében az Otthon Start is fontos szerepet játszott. A kedvezményes hitel bejelentése után a kereslet növekedése miatt több új projekt indult el, emellett olyan beruházások is új lendületet kaptak, amelyeket korábban leállítottak. A kereslet növekedése miatt egyrészt új projektek indultak, másrészt korábban leállított beruházásokat is újraindítottak a fejlesztők.
A lakásállomány 3,24 százaléka cserélt gazdát
Magyarországon mintegy 4,62 millió lakóingatlan található. A tavalyi, körülbelül 150 ezres tranzakciószám alapján a lakásállomány 3,24 százaléka cserélt gazdát 2025-ben, ami jelentős emelkedés a 2024-es 2,84 százalékhoz képest. Az összehasonlítható adatok alapján a norvég és a dán lakáspiac forgási sebessége meghaladta a magyart, míg Litvániáé és Hollandiáé nagyjából hasonló szinten állt. Ausztriában és Szlovéniában a mutató az 1,5 százalékot sem érte el.
A Wekerle Plusz válthatja fel az Otthon Startot
A következő időszakban több kormányzati intézkedés is befolyásolhatja a lakáspiac alakulását. Az Otthon Start eddigi formáját a Wekerle Plusz váltja fel, emellett felújítási programot, a lakástakarék-rendszer megújítását, valamint állami bérlakás- és kollégiumépítési programot is terveznek. A Wekerle Plusz az első otthonukat megszerző, 18 és 45 év közötti vásárlók számára kínál támogatott hitelt: az új lakásoknál legfeljebb 3 százalékos, a használt ingatlanoknál legfeljebb 5 százalékos kamattal lehet számolni. A konstrukció feltételei ugyanakkor szigorúbbak lehetnek az Otthon Start korábbi szabályainál, így a jogosultság és a finanszírozás részletei különösen fontosak lesznek a vevők számára. A használt lakásoknál az 5 százalékos kamat kisebb előnyt jelenthet a piaci hitelekhez képest, míg az ötéves bentlakási kötelezettség és a bérbeadás korlátozása a befektetési célú vásárlóknak jelenthet akadályt.
A lakástakarék és a felújítási program is hat a keresletre
A lakástakarékok újbóli támogatása és az energetikai felújítási program más módon hathat a keresletre. Előbbi hosszabb távon segítheti az önerő felhalmozását, utóbbi pedig csökkentheti a korszerűsítés költségeit, miközben a támogatás feltételeként energia-megtakarítást várnak el. A lakástakarékok újraindulása előremutató lépés lehet akkor is, ha a korábbi 30 százaléknál alacsonyabb lesz ezek állami támogatása. Az energetikai felújítási program különösen úgy tekinthető pozitívnak, hogy a támogatásért cserébe energiamegtakarítást is elvárnak.
Mérséklődhet a befektetési célú lakásvásárlás vonzereje
A lakáspiacot nemcsak a vásárlási támogatások, hanem a bérlakásépítési programok is befolyásolhatják. Ha az állam nagyobb számban hoz létre megfizethető bérlakásokat és bővíti a kollégiumi férőhelyeket, az középtávon növelheti a bérleti kínálatot, ami a befektetési célú lakásvásárlásokra is hatással lehet. Ha a bérlők több lakás közül választhatnak, a bérbeadóknak erősebb versennyel kell szembenézniük, ami visszafoghatja a bérleti díjak emelkedését, és csökkentheti az elérhető bérleti hozamokat. A nagyobb bérlakáskínálat mérsékelheti a befektetési célú vásárlások iránti keresletet, a tényleges hatás azonban attól is függ, hogy mekkora volumenben és milyen ütemezésben valósulnak meg az állami beruházások. A magyar lakáspiac így egyszerre nézhet szembe élénkülő, támogatott kereslettel és a kínálat bővülésével: az új lakások építésének felfutása, az energetikai felújítások és a bérlakások megjelenése eltérően hathat az egyes ingatlantípusokra, a következő években pedig ezek együtt alakíthatják a lakásárakat és a bérleti piacot.
