A nők vagy a férfiak fogai romlanak hamarabb? Meglepő magyar adatok láttak napvilágot
A fogszuvasodás továbbra is a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, de nem mindenkinél ugyanúgy jelentkezik. A nem, az életkor, a hormonális változások és az életmód is befolyásolhatja a szájüreg állapotát.
A WHO adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember érintett valamilyen szájüregi betegségben. A kezeletlen fogszuvasodás mintegy 2,5 milliárd embert érint, a súlyos fogágybetegség pedig további mintegy egymilliárdot.
Egy 2025-ös áttekintés szerint a menopauza utáni nőknél átlagosan 3,13 ponttal magasabb volt a DMFT-index, mint a kontrollcsoportban. Ebben a menopauzával járó hormonális változások és a nyáltermelés csökkenése is szerepet játszhat.
A magyar adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az aktuális fogszuvasodás a férfiaknál lehet gyakoribb. Egy 2025-ös országos felmérésben az aktív fogszuvasodás a férfiak 32,3 százalékánál, a nők 25,6 százalékánál volt jelen, a legmagasabb, 36 százalékos arányt pedig a 18-34 éves korosztályban mérték.
A nők fogászati állapotáért több biológiai és hormonális ok lehet felelős. A pubertás, menstruáció, terhesség és menopauza idején fellépő hormonális változások befolyásolhatják a nyál összetételét és mennyiségét. A lányok tej- és maradandó fogai általában korábban bújnak ki, mint a fiúké, így hosszabb ideig vannak kitéve a baktériumoknak és a savas hatásoknak. Terhesség alatt a nyál összetétele és ph-értéke is változik, a reggeli rosszullétek és savas hányás pedig károsíthatja a fogzománcot. A nők emellett természetes módon kevesebb nyálat termelnek, így fogaik védtelenebbek a szuvasodással szemben.
A férfiaknál más típusú kockázatok kerülhetnek előtérbe. Kutatások szerint körükben gyakoribb a fogágybetegség, ritkábban vesznek részt megelőző fogászati vizsgálatokon, és kevésbé jellemzőek a rendszeres szájhigiénés szokások. Egy 50 604 embert és 12 populációs vizsgálatot összesítő kutatásban a destruktív parodontitis előfordulása 37,4 százalék volt a férfiaknál, szemben a nők 28,1 százalékával. A dohányzás is fontos tényező: egy 2026-os elemzés szerint a jelenlegi dohányosok fogvesztési kockázata 41 százalékkal magasabb a nemdohányzókénál.
A klímaváltozás is hatással lehet a fogak állapotára. A tartós meleg kiszáradáshoz és csökkent nyáltermeléshez vezethet, a szájszárazság pedig növelheti a fogszuvasodás kockázatát. A romló levegőminőség összefüggésbe hozható a szájüregi gyulladásos folyamatokkal és a parodontális betegségekkel, a vízhiány pedig a szájhigiénés szokások romlásával.
Nincs egyértelmű válasz arra, hogy a férfiak vagy a nők fogai romlanak gyorsabban. A fogak állapotát nem önmagában a nem határozza meg: az életkor, a hormonális változások, a szájhigiénia, az étrend, a dohányzás, az egészségügyi ellátás igénybevétele és a társadalmi-gazdasági körülmények egyaránt befolyásolják a kockázatot. A KSH 2025-ös adatai szerint a megelőző 12 hónapban a fiatalok 57 százaléka járt fogorvosnál, míg a 64 év felettieknek csak 32 százaléka.
