Érdekes trükköt vetnek be a magyarok a drágulás ellen: meglepő stratégia rajzolódik ki
A magyar vásárlók az európai átlagnál kevésbé mondanak le a nem alapvető kiadásokról, inkább kivárják a kedvezőbb időszakot. Egy friss, nyolc országra kiterjedő kutatás szerint nálunk mindössze 27 százalék tervezi visszafogni az ilyen vásárlásokat, miközben Európában 42 százalék az arány.
Az európai fogyasztók 42 százaléka spórol a nem alapvető vásárlásain, a magyaroknak csak 27 százaléka választja ezt. Nálunk inkább a kivárás lett a védekezés: az európai átlagnál jóval többen halasztják el a nagyobb kiadást, vagy kötik akcióhoz a vásárlást.
Az Európai Unió éves inflációja 2026 augusztusban 3,3 százalékra emelkedett a februári 2,1 százalékról. A drágulás nemcsak azt változtatja meg, hogy mit vásárolnak az emberek, hanem azt is, hogyan készítik elő a döntéseiket.
A magyar válaszadók 70 százaléka nem számít arra, hogy 2026-ban javul a vásárlóereje, ami valamivel magasabb a 67 százalékos európai átlagnál. Magyarország nem a legpesszimistább piac: Franciaországban 80 százalék adott negatív választ, Romániában pedig 70 százalék.
Európában a válaszadók 42 százaléka tervezi csökkenteni a nem alapvető vásárlásait, Magyarországon mindössze 27 százalék. Németországban 49, Franciaországban és Romániában 48 százalék fogja vissza az ilyen kiadásokat.
Az akciós vagy legjobb árú termékek előnyben részesítésében is az európai átlag alatt maradunk: Magyarországon 36 százalék követi ezt a stratégiát, míg Európában átlagosan 52 százalék. Franciaországban 59, Romániában 56, Spanyolországban és Bulgáriában 55 százalék keresi tudatosan az akciós termékeket.
A magyarok 26 százaléka csak akció idején vásárol, vagy elhalasztja a nagyobb értékű beszerzéseit, míg az európai átlag mindössze 15 százalék. Ez arra utal, hogy a magyar háztartások egy része nem mond le végleg a tervezett vásárlásról, hanem a vásárlás időpontját az akcióhoz igazítja.
Az európai vásárlók 29 százaléka olcsóbb vagy saját márkás termékre vált az áremelkedések miatt. Magyarországon a márkaváltás nem került be a három leggyakoribb válasz közé: inkább kivárjuk az akciót, elhalasztjuk a nagyobb beszerzést, vagy visszafogjuk a kevésbé fontos kiadásokat.
A magyarok 45 százaléka az árat és az ár-érték arányt, 31 százaléka a minőséget, 24 százaléka pedig a korábbi márkatapasztalatot nevezte meg fontos döntési szempontként. A magyarok 63 százaléka rendszeresen ugyanannál a kereskedőnél vásárol, 62 százalék pedig főként olyan üzletet választ, ahol aktív hűségprogramja van, ami meghaladja az 51 százalékos európai átlagot. Egy jobb akcióért a magyarok 49 százaléka váltana üzletet, szemben az 56 százalékos európai átlaggal.
A magyar vásárlási modell sajátossága, hogy Franciaország mellett Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik elsősorban fizikai üzletekben vásárolnak, miközben online tájékozódnak. A magyarok 80 százaléka keres információt az interneten vásárlás előtt, ami elmarad a 91 százalékos európai átlagtól. Spanyolországban 97, Németországban és Olaszországban 94, Ausztriában 93, Franciaországban pedig 91 százalék tájékozódik online.
A magyar arány egy év alatt mindössze egy százalékponttal emelkedett, míg Franciaországban és Olaszországban 15, Németországban 14 százalékpontos növekedést mértek.
A vásárlás helyszíne közben alig digitalizálódott: a magyar válaszadók 70 százaléka elsősorban fizikai üzletben vásárol. Ugyanilyen magas arányt Franciaországban mértek, miközben az európai átlag 62 százalék. Magyarország ezzel a kutatásban szereplő egyik leginkább boltcentrikus piac.
A magyarok 29 százaléka osztaná meg személyes adatait azért, hogy jobb ajánlatok és kedvezmények segítségével pénzt takarítson meg, szemben a 38 százalékos európai átlaggal. Spanyolországban 55, Franciaországban 52 százalék hajlandó erre közvetlen pénzügyi előnyért.
Magyarországon 18 százalék csak akkor adná át az adatait, ha pontosan tudná, hogyan használják fel azokat, további 15 százalék számára pedig az a feltétel, hogy könnyen szabályozhassa vagy visszavonhassa a hozzájárulását.
A személyre szabott ajánlatokkal szembeni ellenállás is az átlagosnál erősebb: a magyarok 38 százaléka tolakodónak tartja vagy tudatosan kerüli ezeket, míg az európai átlag 35 százalék. Németországban 54, Ausztriában 46 százalék utasítja el vagy kerüli a személyre szabott ajánlatokat.
Az európai vásárlók ötöde már használt mesterséges intelligenciát vásárlási döntéseihez. Közülük 86 százalék általános AI-platformokhoz fordult, a kereskedők saját eszközei egyelőre jóval kevésbé elterjedtek.
A magyar vásárlók 36 százaléka használna olyan AI-eszközt, amely figyeli az árcsökkenéseket, ez a legmagasabb arány a vizsgált európai országok között. További 47 százalék olyan megoldást tartana hasznosnak, amely összehasonlítja a különböző kereskedők árait.
