Megdőlt a nagy őszi C-vitamin tévhit: ezt jobb, ha tudod a filléres bolti tablettákról
Az őszi-téli időszakban sokan kezdenek C-vitamint szedni abban a reményben, hogy ezzel elkerülik a megfázást, az influenzát vagy más fertőzéseket. A nagy dózisú készítményektől azonban egy egészséges felnőtt immunrendszere nem feltétlenül működik jobban, a tartósan túlzott bevitel pedig a vesekő kialakulásának kockázatát is növelheti – derült ki a szakértői tájékoztatásból.
Az őszi hónapokban megtelnek a boltok és gyógyszertárak polcai immunerősítő készítményekkel. Ezek egyik leggyakoribb összetevője a C-vitamin, amelyet sokan napi 1000–2000 milligrammos adagban fogyasztanak. Bár a megfelelő C-vitamin-ellátottság nélkülözhetetlen az immunrendszer működéséhez, ebből nem következik, hogy a szükségesnél nagyobb mennyiség további védelmet nyújtana.
A legfrissebb szennyvízadatok szerint a SARS-CoV-2 örökítőanyagának országos átlagkoncentrációja emelkedik, így a következő hetekben a Covid–19-esetek számának további növekedése várható. Emiatt egyre többen keresnek immunerősítő készítményeket a patikákban, miközben a C-vitamin szedése körül továbbra is sok tévhit él.
A szakértő szerint egy egészséges felnőtt napi C-vitamin-szükséglete megközelítőleg 100 milligramm, amely kiegyensúlyozott étrend mellett külön készítmény nélkül is biztosítható. Egy friss paprika 100 grammonként akár 300 milligrammot is tartalmazhat, egy közepes narancs pedig 70–80 milligrammot. Hiányállapot esetén romolhat az immunrendszer reakciókészsége, arra azonban nincs meggyőző bizonyíték, hogy az extra C-vitamin a normál szükséglet kielégítésén túl tovább javítaná az immunrendszer működését.
A szervezet a felesleges C-vitamin jelentős részét a vizelettel kiválasztja, a tartósan nagy mennyiségben szedett készítmény azonban fokozhatja a vesekő kialakulásának kockázatát. Pótlásra elsősorban legyengült állapotban, krónikus betegség miatti nem megfelelő táplálkozás esetén vagy átmeneti hiányos táplálkozásnál lehet szükség; ilyenkor napi 100–200 milligramm bevitele indokolt lehet.
A C-vitamin tabletta, kapszula és pezsgőtabletta formájában is elérhető. A különböző gyógyszerformák felszívódása között nincs olyan érdemi eltérés, amely egy átlagos fogyasztó számára jelentős lenne. Fontosabb az ellenőrzött, megbízható termék választása: a szakértő elsősorban a gyógyszertárban forgalmazott, megfelelő gyártási és minőség-ellenőrzési háttérrel rendelkező készítményeket ajánlja, mivel az étrend-kiegészítők egy részét nem ellenőrzik olyan szigorúan.
A kombinált, több vitamint és ásványi anyagot tartalmazó termékek sem feltétlenül jobbak: célszerűbb célzottan azt pótolni, amiből valóban hiány van. A legfontosabb szabály a mértékletesség, mivel a túl kevés C-vitamin hiányállapotot idézhet elő, az indokolatlanul nagy adag pedig nem jelent erősebb immunvédelmet.
A készítmények ára jelentősen eltérhet. Mivel a gyógyszertárakban nincs egységesen feltüntetett egységár, nehéz összehasonlítani a termékeket; a hatóanyag-tartalom 50-től akár 3000 milligrammig, a kiszerelés pedig 15-től 120 tablettáig terjedhet. A 200 milligrammos tabletták körében a Béres C-vitamin 90 darabos kiszerelése 2800–3500 forintba kerül, így egy tabletta körülbelül 31–39 forint. A JutaVit 60 darabos kiszerelése 800–900 forint, tablettánként nagyjából 13–15 forint. Az Egis Vitamin C 40 darabos kiszerelése jellemzően 1690 forint körül alakul, helyenként 2300 forintot is elkérhetnek érte, ami tablettánként 42–58 forint. Az 1×1 C-vitamin 90 darabos kiszerelése 1990–2150 forint, tablettánként mintegy 22–24 forint.
Mivel valamennyi vizsgált tabletta 200 milligramm C-vitamint tartalmaz, az árak közvetlenül összevethetők: a legolcsóbb és a legdrágább készítmény tablettánkénti ára között akár több mint négyszeres eltérés is lehet. Az ár önmagában azonban nem döntő, a magasabb hatóanyag-tartalom sem jelent automatikusan jobb ár-érték arányt, ha a szervezetnek nincs szüksége ekkora mennyiségre. Érdemes megbízható forrásból származó, megfelelő minőségű és a tényleges szükséglethez igazodó dózisú készítményeket összehasonlítani.
