Telefonos csalók szedik rá a magyar megtakarítókat: egyetlen mondat, ami után azonnal le kell tenni a telefont
A telefonos csalások mára a kártya nélküli pénzügyi visszaélések kárértékének mintegy felét teszik ki. A legnagyobb veszteségeket nem a hackerek okozzák, hanem azok az elkövetők, akik magukat banki vagy hatósági munkatársnak kiadva csapják be az ügyfeleket.
A pszichológiai manipulációra épülő csalások forgatókönyve szinte mindig ugyanaz. Az elkövető banki vagy hatósági dolgozóként mutatkozik be, majd közli, hogy gyanús tranzakciót észleltek az ügyfél számláján. Ezután hangzik el a kulcsmondat, amely szerint azonnal intézkedni kell, mert valaki éppen megpróbálja ellopni a pénzét, a számla védelme érdekében pedig egy úgynevezett biztonsági számlára kell utalnia, vagy jóvá kell hagynia egy tranzakciót.
A CIB Bank biztonsági és csalásmegelőzési vezetője szerint, aki ilyen kérést kap, annak azonnal meg kell szakítania a hívást, hiszen ilyen biztonsági számla a banki gyakorlatban nem létezik. A módszer lényege a pánikkeltés és az időnyomás, így a csaló nem hagy időt arra, hogy az áldozat ellenőrizze a hallottakat.
Az elkövetők rávehetik az áldozatot képernyőmegosztásra, banki adatok megadására vagy távoli hozzáférést biztosító alkalmazás telepítésére is, amivel teljesen átvehetik az irányítást a készülék felett. Különösen veszélyeztetettek azok, akiknek frissen érkezett nagyobb összeg a számlájára, legyen szó ingatlanértékesítésből, örökségből, állampapír-lejáratból vagy hitelfolyósításból származó pénzről.
Az MNB 2026 első negyedéves adatai vegyes képet mutatnak. A bankkártyás visszaélések száma 3,8 százalékkal csökkent, az okozott kár viszont 25,5 százalékkal nőtt, így az egy esetre jutó átlagos veszteség 27 565 forintról közel 36 ezer forintra emelkedett. A szakember szerint a banki védelmi rendszerek egyre több kisebb értékű próbálkozást szűrnek ki, a csalók viszont alkalmazkodnak, és célzottabb támadásokra térnek át.
A kártya nélküli, jellemzően átutalásos visszaélések száma 4,6 százalékkal, értékük pedig 11,7 százalékkal mérséklődött. A figyelmeztető jelek jól felismerhetők, mint például a sürgetés, a biztonsági számlára történő utalás kérése, a jelszó, PIN-kód vagy egyszer használatos jóváhagyó kód bekérése, ismeretlen alkalmazás telepíttetése, illetve ha a hívó fél a bank hivatalos ügyfélszolgálata helyett más telefonszámon akar egyeztetni.
Aki mégis áldozattá vált, annak haladéktalanul értesítenie kell a bankját a hivatalos ügyfélszolgálati csatornákon, kérnie kell a bankkártya és az online banki hozzáférés letiltását, valamint meg kell változtatnia a jelszavait. Ha távoli elérést biztosító alkalmazás került az eszközére, azonnal meg kell szakítania az internetkapcsolatot, és szakemberrel kell átvizsgáltatnia a telefont vagy a számítógépet. Tényleges anyagi kár esetén rendőrségi feljelentést is indokolt tenni.
A megelőzés alapszabálya egyszerű: hitelesítési adatot telefonon soha nem szabad megadni, ha pedig valaki utalásra sürget, a legjobb azonnal letenni a telefont, majd a bank hivatalos elérhetőségén ellenőrizni, valóban ők keresték-e az ügyfelet.
