Ritka temetkezési szokások nyomában: különleges sírkertek Magyarországon
Halottak napján sokan kelnek útra, hogy felkeressék szeretteik sírját, de az őszi látogatás arra is alkalmat ad, hogy felfedezzünk egy-egy különleges temetőt. Van, ahol csónak alakú fejfák jelölik a sírokat, máshol szív formájú sírkövek őrzik a múltat, és olyan sírkert is akad, ahol a fák veszik át a hagyományos síremlékek helyét.
Sökfás temetők az Őrségben
Az Őrség régi temetői egy mára szinte feledésbe merült temetkezési hagyomány emlékét őrzik. Az egyszerű, fából faragott sökfák az őrségi reformátusok jellegzetes sírjelei voltak: a katolikusok keresztet, az evangélikusok fedeles keresztet használtak, a református halottak sírjára pedig sökfát állítottak. A többnyire tölgyből, ritkábban bükkből készült, 100–160 centiméter magas fejfákra legtöbbször csak az elhunyt nevét és életkorát vésték. Felső részüket gyakran süvegszerűre formálták, innen eredhet az elnevezés. Kercaszomor, Bajánsenye, Velemér és Őriszentpéter temetőiben még ma is találkozhatunk velük.
Balatonudvari szív alakú sírkövei
A Balaton északi partján, a 71-es főút mentén található temetőben több mint ötven, szív alakúra faragott mészkő síremlék őrzi a múlt emlékét. A műemléki védelem alatt álló temetőt az 1770–1780-as években nyitották meg, a különleges sírkövek pedig főként 1800 és 1850 között készültek. A forma eredete máig nem tisztázott, a helyiek több romantikus legendát is őriznek. Az egyik szerint egy halász lánya a tóba fulladt, szerelme pedig szív alakú sírkövet faragott az emlékére. Az 1990-es felmérés idején 64 szív alakú sírkövet számoltak össze, 2025-ben 11 követ restauráltak.
Szatmárcsekei csónakos fejfás temető
Szatmárcsekén, a Tisza közelében több mint ezer, tölgyfából faragott, csónakra emlékeztető fejfa sorakozik. A református temetőt 1776-ban nyitották meg, a sírjelek stilizált emberfejet vagy csónakban fekvő alakot formáznak. Eredetük máig nem tisztázott: egyesek ősi temetkezési hagyományokkal hozzák összefüggésbe őket, mások szerint a Tisza áradásai miatt alakult ki ez a forma. A temető legmagasabb pontján áll Kölcsey Ferenc síremléke, a költőt 1838. augusztus 25-én temették el a családi kriptába. A ma látható neoklasszicista síremléket Gerendai Antal tervezte, és 1938-ban helyezték végső nyughelyére a földi maradványokat. A temető 1973 óta műemléki védelem alatt áll.
Zsidó zarándokhelyek Tokaj-Hegyalján
Tokaj-Hegyalja egykor jelentős haszid zsidó közösségeinek emlékét ma is őrzik a régi temetők. Olaszliszkán található Friedmann Cvi Herschele (1808–1874) csodarabbi sírja, aki a 19. században a magyarországi haszidizmus egyik meghatározó alakja volt. Tanítója, Teitelbaum Mózes rabbi nyomdokain haladva Olaszliszkát a haszid zsidóság fontos központjává tette, sírja ma is távoli országokból érkező zarándokokat vonz. A közeli Bodrogkeresztúron, a Dereszla-dombon álló zsidó temető szintén fontos zarándokhely, ahol Steiner Sájele, azaz Reb Steiner Saje (1851–1925) nyugszik. Sírja fölött sírsátor áll, amelyhez a zarándokok ma is kérőcédulákat visznek.
Telkibánya gombfás temetője
A Zemplénben, Telkibányán, a középkori református vártemplom körül található temető különleges, fából faragott sírjeleket őriz. Az úgynevezett gombfák formájukkal az elhunytak koráról és családi állapotáról is árulkodnak: megkülönböztették a házas férfiak, a férjes asszonyok, a legények és a nagylányok sírjeleit, a kisgyermekek fejfái pedig eltérő formát kaptak. A fejfákon a vízszintes bevágások az évtizedeket, a függőleges rovások az éveket jelölték, így felirat nélkül is következtetni lehetett az elhunyt életkorára.
Agostyáni emlékerdő
Tata közelében, Agostyánban található Magyarország első temetkezési célú kegyeleti erdeje, amelyet 2015-ben avattak fel. A természetközeli temetkezési helyen az elhunytak hamvait biológiailag lebomló urnában, egy előre kiválasztott fa gyökérzónájában helyezik el, a fa törzsén pedig időtálló tábla őrzi a nevüket. A 25 hektáros erdő 2014-ben kapott örökerdő-minősítést, a sírhelyek használati jogát pedig akár 99 évre is meg lehet váltani.
