Látványos égi jelenségek novemberben: hódhold, hullócsillagok és tűzgömbök az égen
Novemberben három meteorraj gyakorisági maximumát is megfigyelhetjük, így bőven lesz hullócsillag az égen. Emellett szabad szemmel is látható égitestek rendeződnek háromszög-, egyenes-, paralelogramma- vagy éppen L-alakzatba, és ebben a hónapban földközeli telihold is bekövetkezik, amely számos csillagfedést produkál.
A Hold a Praesepe, azaz a Méhkas-halmaz csillagait is elfedi majd: egy éjszaka alatt akár 22 csillagfedésnek is tanúi lehetünk. Remek észlelési lehetőségek nyílnak mind a szabad szemes, mind a távcsöves églesők számára.
Hajnali egy vonalban a Regulus, a Jupiter, a Mars, a Hold és a Praesepe
November 2-án hajnali 4:30-kor balra lentről jobbra felfelé egyenest alkot az égen az Oroszlán csillagkép Regulus csillaga, a Jupiter, a 0,8 magnitúdós látszó fényességű Mars, a 47%-os félhold, illetve a Praesepe nyílthalmaz. Az égitestek nagyjából egyenlő, 5,3 fokos távolságra lesznek egymástól. A Regulus 11 fokkal, a Praesepe pedig 59 fokkal a horizont felett látszik majd.
November 3-án hajnali 3:30-kor közel egy egyenesbe ér a négy nevezett égitest. A Regulus felett 3,0 fokkal, jobbra látszik majd a 36%-os holdsarló, amely felett szintén 3 fokkal a Jupiter, végül a Jupitertől 5 fokra a Mars. November 3-a és 28-a között a Vénusz megkerüli a Szűz csillagkép Spica nevű legfényesebb csillagát, a párost érdemes a hajnali órákban, 5:30-6:00 között figyelni.
Meteorrajok és tűzgömbök
November 4-én 17:00-kor kel a Déli Tauridák radiánspontja, a meteorraj november 5-én 0:15-kor delel, 58 fokos horizont feletti magasságban. A lassú tűzgömbökben gazdag raj maximumakor óránként 5-10 hullócsillagot láthatunk. November 12-én az Északi Tauridák érik el csúcsukat: a radiánspont a sötétedés végén 15 fokos magasságban látszik, és november 13-án 0:15-kor delel, 65 fokos magasságban. November elején óránként 5 hullócsillagot láthatunk ebből a rajlból, akár fényes tűzgömböket is megfigyelhetünk.
November 17-én a Leonidák érik el gyakorisági maximumukat, óránként akár 15 hullócsillaggal. A radiánspont 22:15-kor kel, majd másnap hajnalban 5:30-kor, a deleléshez közeli időpontban, 64 fokos magasságban látszik.
Bolygók és csillagok együttállásai
November 7-én 5:40-kor a Spica, a Vénusz és a rendkívül vékony, 4%-os holdsarló látszik egymás közelében. November 15-én hajnali 5:30-kor 1,2 fokos közelségbe kerül a 0,7 magnitúdós Mars és a Jupiter. November 16-án 5:55-kor szabad szemmel is észrevehetjük a Merkúrt és a tőle 13 fokkal jobbra felfelé látszó Vénuszt, a Spica pedig majdnem pontosan a Vénusz alá ér.
November 18-án 10:00-kor a Merkúr eléri 50%-os fázisát, hajnali 6:19-kor 11 fokos magasságban vehetjük észre a -0,3 magnitúdós bolygót. November 20-án este 20:35-kor 5,3 fokos közelségbe ér a 81%-os Hold és a Szaturnusz. November 22-én hajnali 5:30-kor a Regulus, a Mars és a Jupiter egyenlő szárú háromszöget alkot.
Földközeli telihold és csillagfedések
November 24-én 15:53-kor a Hold eléri 100%-os fázisát, földközelben, bolygónktól 360354 km-re látszik, 33’09”-es látszó átmérővel. A novemberi holdat hódholdnak is nevezik, az elnevezés az észak-amerikai őslakosok hagyományából származik. November 28-án a 75-74%-os fázisú Hold átvonul a Praesepe nyílthalmaz csillagai előtt: a csillagfedések sorozata 22:16-kor kezdődik és másnap 3:37-kor ér véget.
November 25-én 23:41-kor az Uránusz szembenállásba kerül, a bolygó 23:31-kor delel 63 fokos magasságban. Ugyanezen a napon a Vénusz eléri legnagyobb fényességét. November 27-én 22:00-kor a Castor, a Pollux és a 85%-os Hold L-alakú együttállásba lép. November 30-án hajnali 6:00-kor a Mars, a Regulus, a Jupiter és a Hold paralelogramma alakú együttállást alkot.
