Jelentős különbség a magyar munkaerőpiacon: életkor szerint eltérő a munkanélküliség
Magyarországon a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 13,9 százalék volt 2025-ben, míg a 25 éves és idősebb korosztályban 3,8 százalékot mértek. A fiatalok hátránya azonban nem magyar sajátosság, és a gazdagabb országokban is jelentős lehet – derül ki egy 41 országot összehasonlító elemzésből, amely az OECD harmonizált munkanélküliségi adataira támaszkodik.
A pályakezdők elhelyezkedési nehézségeiből keveset mutat meg egy ország általános munkanélküliségi adata. Előfordulhat ugyanis, hogy az idősebb korosztályban viszonylag kevesen keresnek hiába munkát, a fiatalok körében viszont jóval magasabb a munkanélküliség. A rangsor a 15–24 évesek és a legalább 25 évesek munkanélküliségi rátája közötti eltérést mutatja a 2025-ös adatok alapján. Minél nagyobb a százalékpontban kifejezett különbség, annál kedvezőtlenebb a fiatalok helyzete az idősebbekéhez képest.
Az adatok értelmezésénél fontos kiemelni, hogy a munkanélküliségi ráta nem az adott korosztály teljes létszámához, hanem annak gazdaságilag aktív tagjaihoz viszonyít. Tehát a dolgozók és az aktívan munkát kereső, munkába állni képes állástalanok tartoznak ide. A kizárólag tanuló, munkát nem kereső fiatalokat ezért nem számítják automatikusan munkanélkülinek.
Romániában és Svédországban a legnagyobb a szakadék
A lista élén Románia áll, ahol a fiatalok munkanélküliségi rátája 26,1 százalék volt, szemben a 25 éves és idősebb korosztály 4,8 százalékával. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságilag aktív fiatalok több mint negyede munkanélküli volt, miközben az idősebbeknél jóval alacsonyabb arányt mértek. A második helyezett Svédország különösen érdekes példa: a fiatalok körében 24,3, az idősebbeknél 6,7 százalékos munkanélküliséget mutatnak az adatok. A széles körű szociális védelem tehát önmagában nem jár együtt azzal, hogy a két korosztály elhelyezkedési helyzete közel azonos legyen.
Spanyolországban a fiatalok munkanélküliségi rátája még a svéd értéknél is magasabb, 24,8 százalék volt. Az ország mégis hátrébb került a rangsorban, mert az idősebbek körében is nagyobb, 9,4 százalékos munkanélküliséget mértek. A sorrendet ugyanis a két korcsoport közötti különbség határozza meg, nem önmagában a fiatalok munkanélkülisége. A lista elején Costa Rica és Olaszország is szerepel, mindkettőben 20,5 százalékos ifjúsági munkanélküliséggel, az idősebb korosztályban ugyanakkor 5, illetve 5,3 százalék volt ez az arány.
Magyarország a mezőny közepén
Magyarország a 41 ország közül a 20. helyen szerepel. A 15–24 évesek 13,9 százalékos munkanélküliségi rátája több mint három és félszerese a legalább 25 éveseknél mért 3,8 százaléknak. A régióban Szlovákiában magasabb, 15,4 százalékos volt a fiatalok munkanélkülisége, Lengyelországban viszont 12,2, Ausztriában 11,4, Csehországban pedig 10,5 százalékot mértek. A két korosztály közötti különbség is kisebb volt ebben az utóbbi három országban, mint Magyarországon. A hazai adat így ugyan messze elmarad a rangsor elején álló országokétól, de jól mutatja, hogy az idősebbek viszonylag alacsony munkanélkülisége mellett a fiatalok számára jóval nehezebb lehet az elhelyezkedés.
Németországban és Japánban kisebb az eltérés
A rangsor másik végén Japán áll. Ott a fiatalok munkanélküliségi rátája 3,8, az idősebbeké 2,4 százalék volt, a különbség mindössze 1,4 százalékpont. Izraelben 2, Németországban 3,6 százalékpontos eltérést mértek. Németországban a fiatalok körében 7 százalékos munkanélküliséget mutatnak az adatok. Az összeállítás ennek hátterében kiemeli a duális szakképzés szerepét, amely az iskolai oktatást fizetett vállalati gyakorlattal kapcsolja össze. Ez már a tanulás időszakában lehetőséget ad a munkatapasztalat megszerzésére, és kialakult utat biztosít az oktatásból a foglalkoztatásba. Az eltéréseket ugyanakkor nem lehet kizárólag a képzési rendszerekkel magyarázni. A gazdaság helyzete, a munkáltatók felvételi gyakorlata és az is befolyásolhatja a számokat, hogy a fiatalok mekkora része keres munkát a tanulmányai mellett.
