Bezárhat az edelényi kastélysziget, tizennyolc dolgozó veszítheti el a munkáját
Komoly veszélybe került az edelényi L’Huillier–Coburg-kastély jövője: a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei önkormányzat felmondta a történelmi épületegyüttes vagyonkezelési szerződését, mert egyelőre nincs biztosítva a 2027-es működéshez szükséges állami támogatás. Ha nem sikerül előteremteni a pénzt, a kastély január 2-án bezárhat, és 18 dolgozó állása is megszűnhet.
Október 30-án rendkívüli ülést tartott a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Közgyűlés, amelyen az edelényi kastélysziget további működtetéséről is döntöttek. A képviselők megszavazták a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés felmondását, mivel a 2027-es üzemeltetéshez szükséges állami támogatásról egyelőre nem született megállapodás.
Bánné Gál Boglárka, a vármegyei közgyűlés elnöke elmondta: a kastély működtetését 2023. június 15. óta végzi a vármegyei önkormányzat, amely ehhez minden évben állami támogatást kapott. A 2026-os működésre 260 millió forintot biztosítottak, ez az összeg azonban csak december 31-ig fedezi a kiadásokat, a következő évre pedig egyelőre nincs garantált forrás.
A közgyűlés elnöke szerint az illetékes minisztérium november végéig kért türelmet, mert még keresik a működtetéshez szükséges pénzt, az önkormányzat azonban a szerződéses határidők miatt már nem várhatott tovább a döntéssel. Ha nem sikerül megoldást találni, az épületegyüttes 2027. január 2-án bezárhat, a kastély 18 dolgozójának pedig megszűnhet a munkaviszonya.
Több mint 89 ezren látogatták meg a felújított kastélyt
Az edelényi kastély nemcsak a térség egyik legfontosabb turisztikai látványossága, hanem országos viszonylatban is kiemelkedő műemlék. A Bódva folyó szigetén álló épületegyüttes 1716 és 1730 között épült Jean-François L’Huillier megbízásából, a munkálatok befejezése már az özvegyére maradt.
A kastély különlegességét elsősorban a rokokó falképek adják: Lieb Ferenc 1769–1770-ben készített festményei a keleti szárny hat egymásba nyíló termében láthatók. A mitológiai és allegorikus jelenetek, az évszakokat megjelenítő ábrázolások és a főúri életképek a magyarországi barokk és rokokó művészet különösen értékes emlékei közé tartoznak.
Az 1928 óta állami tulajdonban lévő kastélyt a 20. században lakásokként és közhivatali helyiségekként is használták. Hosszú időn át várta a megújulást, amely végül a 2009-ben megkezdett rekonstrukcióval érkezett el: a felújítás első ütemére mintegy 2,4 milliárd forintot fordítottak. Megújult az épület külső homlokzata, a belső terek jelentős része és a kastélypark is, a különleges falképek restaurálása 2009 és 2011 között zajlott, a felújított kastély pedig 2014 tavaszán nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
Az elmúlt években ismét fontos turisztikai és kulturális központtá vált: a vármegyei önkormányzat tájékoztatása szerint a 2023-as működtetés átvétele óta több mint 89 ezren keresték fel.
Uniós fejlesztések, bizonytalan működés
A helyzet különösen ellentmondásos annak fényében, hogy a kastélyhoz több új fejlesztési program is kapcsolódik. A vármegyei önkormányzat három elnyert projektet említett, köztük egy 500 ezer eurós Interreg-támogatást, egy csaknem 96,5 millió forintos aktív turisztikai fejlesztést, valamint egy humán fejlesztési programot, amelynek keretében 25 rendezvényt szerveztek meg. A további fejlesztések mellett azonban a mindennapi működés finanszírozása is kérdésessé vált.
A kastély bezárása nemcsak a 18 munkavállalót érintené, hanem a térség turizmusára és gazdaságára is hatással lehetne, a látogatók ugyanis a környék vendéglátóhelyeit és szállásadóit is segítik. A kastély jövője tehát még nem dőlt el véglegesen: Bánné Gál Boglárka szerint az elmúlt két hónapban négyszer kezdeményeztek egyeztetést az illetékes minisztériummal a 2027-es működési támogatásról, és ha a következő hetekben sikerül biztosítani a szükséges forrásokat, a vármegyei önkormányzat kész tárgyalni a vagyonkezelés folytatásáról.
