Megtévesztő reklámkampány miatt kapott 123 milliós GVH-bírságot az Aldi
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 123 millió forintos versenyfelügyeleti bírságot szabott ki az Aldi Magyarország Élelmiszer Kereskedelmi Bt.-re, amiért a kiskereskedelmi vállalkozás megalapozatlanul alkalmazta a „Legszélesebb választék!” és a „Legjobb akciók!” állításokat a kereskedelmi kommunikációjában.
A GVH 2025 nyarán indított versenyfelügyeleti eljárást a közel 200 magyarországi bolttal rendelkező áruházlánc ellen, mert észlelte, hogy a vállalkozás 2025 márciusától használta a két állítást, amelyek a hatóság gyanúja szerint valótlan tartalmúak voltak.
Az Aldi a szlogeneket a Nők Lapja Food Awards 2024. pályázaton a Legjobb akciók! és a Legszélesebb választék! alkategóriákban több hónappal korábban elnyert első helyezésére alapozta. A GVH Versenytanácsa szerint ez azonban nem volt elegendő a piacelsőség objektív, tényszerű igazolására, figyelembe véve egyebek mellett azt, hogy a díj egy szubjektív közönségszavazáson alapult, illetve a marketing-kommunikáció időzítését is.
A versenytanács megállapítása szerint a vizsgált reklámkampány üzenete az átlagfogyasztók értelmezésében azt jelentette, hogy az Aldi választéka objektíven a legszélesebb a versenytársakhoz képest, illetve hogy neki vannak a legnagyobb kedvezményt nyújtó akciói, amelyet még díjjal is elismertek. Ez az üzenet tartalmát tekintve piacelsőségi állításnak minősül.
A döntés rámutat arra, hogy a piacvezető pozíció állítása az áruk és szolgáltatások árának, minőségi és megbízhatósági szintjének lényeges mutatójaként szolgál a fogyasztók számára, ilyet pedig a versenytanács álláspontja és a bírósági gyakorlat értelmében csak abban az esetben szabad állítani, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív és időszerű adatokkal, amelyek ezt egyértelműen alátámasztják.
Az indokolás szerint önmagában már a Nők Lapja pályázatában is félrevezetőek voltak a „Legjobb akciók” és „Legszélesebb választék!” alkategória-elnevezések, hiszen a pályázaton ezekben az alkategóriákban csak nagyon kevés vállalkozás indult, és az elnyert díjak nem reprezentatív, hanem szubjektív véleményeken alapultak. Így ebben a kontextusban értelmezhetetlen volt a „legszélesebb”, illetve a „legjobb” piacelsőségi jelzők használata, hiszen az Aldi választékát a szavazás szerint a fogyasztók csak egy másik bolt választékához képest látták szélesebbnek.
A GVH Versenytanácsa a vonatkozó gyakorlatának megfelelően azt állapította meg, hogy az Aldi által használt piacelsőségi állítások alkalmasak voltak a fogyasztók megtévesztésére, mert nem voltak megfelelően alátámasztva. A vállalkozás az eljárás hatására abbahagyta a kifogásolt gyakorlatot, és a reklámújságjait is módosította. A versenytanács a reklámkampány költségéből kiindulva szabta ki a 123 millió forintos bírságot.
A hatóság felhívja a vállalkozások figyelmét, hogy piacelsőségi állításokat csak abban az esetben szabad alkalmazni, ha a vállalkozás a hirdetés közzétételekor rendelkezik olyan objektív adatokkal, amelyek ezt egyértelműen alátámasztják. A versenyhatóság egy másik, 2026 nyarán lezárult eljárásában a Lidl-t szintén nem körültekintően alkalmazott piacelsőségi állítások miatt bírságolta meg.
