Álnyomozóknak adták ki magukat a csalók – több mint 100 millió forintot akartak kicsalni egy 74 éves férfitól
A Csongrád-Csanád Megyei Rendőr-főkapitányság október 22-én jelentette be, hogy elfogták egy többmilliós csalás feltételezett elkövetőit. Az ügyben egy 74 éves, nagyrészt állami tulajdonú céget vezető férfi volt az áldozat, akitől a csalók több mint 100 millió forintot akartak megszerezni.
A rendőrség tájékoztatása szerint az álnyomozók azzal keresték meg a férfit, hogy az általa vezetett cég számláját többször kibertámadás érte. Azt állították, hogy a támadás Németországból indult, és egy hazai banki alkalmazott is segített benne. A számlát szerintük csak úgy lehetett megvédeni, ha az átutalásokhoz használt számítógépet átvizsgálják és „vírusmentesítik”. Különböző trükkökkel átvették az irányítást a férfi számítógépe felett, a telefonjára pedig távoli irányításra alkalmas alkalmazást telepítettek. A nemzetközi nyomozás látszatának fenntartása érdekében rendőrségi fejléces papírlevelet is küldtek a cég postafiókjába, és telefonon folyamatosan tartották a kapcsolatot az áldozattal.
A csalók átutalásokat és készpénzfelvételt is kértek. A készpénzről azt mondták, hogy „csalipénz” lesz, amellyel a bűnözőket fogják elfogni. A férfi felvette a pénzt, és egy előre megbeszélt szegedi helyszínen átadta az elkövetőknek. Néhány nappal később azt állították, hogy a magánszámlája is érintett, ezért arról is milliókat utalt át a cég számlájára. A csalók ekkor már teljesen átvették az irányítást a cég számlája felett, végül arra is rávették a férfit, hogy az otthon, valutában tartott készpénzét fizesse be a cég számlájára.
A csalást végül egy banki főpénztáros állította meg, aki figyelmeztette a férfit, hogy a cég számlája teljesen üres, és valószínűleg csalás áldozata lett. A feljelentés után a megyei rendőr-főkapitányság kiberbűnözésre szakosodott nyomozói rövid idő alatt felderítették az ügyet, és elfogták a feltételezett elkövetőket. Őket őrizetbe vették, és jelentős kárt okozó csalás bűntettének megalapozott gyanújával hallgatták ki.
Az eset rávilágít arra, hogy a telefonos csalók ma már nemcsak a klasszikus unokázós trükköt használják. A leggyakoribb módszerek közé tartozik az unokázós csalás, amikor a hívó unokának, rokonnak, ügyvédnek vagy rendőrnek adja ki magát, és azt állítja, hogy a családtag bajba került, ezért azonnal pénz kell. Az álrendőr vagy álhatósági nyomozó „nyomozásra”, „védelemre” vagy „csalipénzre” hivatkozva kéri a pénzt vagy a megtakarítás „biztonságba helyezését”. A hamis banki ügyintéző „gyanús tranzakcióra” hivatkozik, és arra kéri az áldozatot, hogy utalja a pénzét egy „biztonsági számlára”, vagy adja meg a kódjait – a hívószám akár a bank valódi számának is látszhat.
Gyakori módszer a távoli hozzáférést adó alkalmazások telepíttetése „vírusirtásra” vagy „ellenőrzésre” hivatkozva, amelyen keresztül a csalók maguk indítják az utalásokat. Előfordul az álszerelő vagy álellenőr a kapuban, aki víz-, gáz- vagy áramszolgáltatóra, esetleg „túlfizetés-visszatérítésre” hivatkozva jut be a lakásba, míg a másik elkövető a megtakarítást keresi. Adathalász SMS-ben és e-mailben csomagkézbesítésre, közüzemi tartozásra vagy hatósági ügyre hivatkozva kérnek bankkártyaadatot egy linken keresztül, és hamis befektetési hirdetésekkel is próbálkoznak.
A leghatékonyabb védekezés a megelőzés, amelyben a családnak nagy szerepe van. Érdemes többször, nyugodt körülmények között átbeszélni az idősebb hozzátartozókkal, hogy a rendőrség soha nem kér pénzt, átutalást vagy készpénzátadást, és „csalipénz” nem létezik. A bank soha nem kér jelszót, PIN-kódot vagy SMS-ben kapott megerősítő kódot, és nem kéri, hogy a pénzt „biztonsági számlára” utalják át. Senki kérésére ne telepítsenek programot a telefonra vagy a számítógépre, ha telefonon vagy üzenetben kérik.
A sürgetés mindig gyanús: ha valaki azonnali döntést vár, és azt kéri, hogy senkinek ne szóljanak, szinte biztosan csalóról van szó. Ilyenkor érdemes letenni a telefont, és visszahívni egy ismert számon a családtagot a saját számán, a bankot a kártya hátoldalán szereplő számon, a rendőrséget pedig a 112-n. Hasznos lehet egy családi jelszó, amelyet csak a családtagok ismernek, és amellyel egy „bajba jutott unoka” igazolhatja magát. Érdemes továbbá a netbankban alacsonyabb napi utalási limitet beállítani, és kevesebb készpénzt tartani otthon.
Ha valaki gyanítja, hogy csalás áldozata lett, azonnal hívja a bankját, és tiltassa le a kártyáját vagy a netbankját, majd tegyen feljelentést a rendőrségen. Minél gyorsabban jelzik a bajt, annál nagyobb az esély, hogy a pénz egy részét még meg lehet állítani.
