Tömegével trükköznek a fővárosi lakáskiadók: minden harmadik szálláshely feketén működik
A budapesti rövid távú szálláshelyek mintegy harmada szabálytalanul vagy feketén működik, ami éves szinten milliárdos adóbevétel-kiesést jelent az önkormányzatoknak és az államnak. Bár a probléma régóta ismert, a hatóságok eszköztelenek a hirdetések eltávolításában, a kerületek ellenőrzési gyakorlata pedig rendkívül eltérő. A helyzetet egy késlekedő uniós rendelet alkalmazása és az egységes hazai szabályozás hiánya is nehezíti.
Egy, a rövid távú lakáskiadással foglalkozó cég átfogó elemzése szerint a fővárosi hirdetések jelentős részénél hiányzik, fiktív, vagy éppen más ingatlanhoz tartozik a kötelező Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) azonosítója. A több mint 14 ezer vizsgált budapesti hirdetés 32 százaléka bizonyult szabálytalannak.
A leginkább érintett városrészek a belvárosban találhatók, így a VII., az V., a VIII., valamint a rövid távú kiadást időközben betiltó VI. kerület adja a szabálytalan hirdetések döntő többségét. Az illegális lakáskiadás és a trükközés a becslések szerint évente legalább egymilliárd forint adókiesést okoz a kerületeknek, és további kétmilliárdot az államnak. A cég szerint a tisztességtelen verseny rontja a jogkövető szállásadók esélyeit, így az újabb szigorítások helyett a piac megtisztítására kellene fókuszálni.
A szabálytalanul működő szálláshelyek kiszűrése azonban komoly akadályokba ütközik. A platformok sok esetben nem mutatják meg az ingatlanok pontos címét, és az önkormányzatok többszöri megkeresésére sem hajlandók érdemi adatokat szolgáltatni vagy önként eltávolítani a gyanús hirdetéseket. A rendszer hatékonyságát az is rontja, hogy a bejelentés nélkül üzemelő szállásokra kiszabott bírságok a központi költségvetésbe folynak be, így az önkormányzatok anyagilag nem érdekeltek a drága és munkaigényes ellenőrzésekben.
A 2024 januárja és 2026 szeptembere közötti időszakra vonatkozó adatok rávilágítanak arra, hogy a kerületek teljesen eltérő módszerekkel és hatékonysággal próbálják kezelni a helyzetet. Az V. kerületben 550 ellenőrzést végeztek, de az esetek tizedében az ellenőrök be sem jutottak az ingatlanba. A VII. kerület több ezer vizsgálatot folytatott le, ám ezek nem kizárólag a rövid távú magánszállásokra irányultak, így a pontos bírságolási adatok homályosak maradtak. Ezzel szemben a VIII. kerület közel háromezer ellenőrzéséből mindössze 12 esetben szabtak ki büntetést, összesen alig több mint kétmillió forint értékben. A leghatékonyabban a tiltást bevezető VI. kerület lépett fel, ahol a szálláskiadás jogellenessé válásával a feketézők azonosítása is egyszerűbbé vált, így az elmúlt szűk három évben jelentős számú illegális helyet buktattak le, csak idén több mint 50 millió forintnyi bírságot szabva ki.
A probléma érdemi megoldását a szakértők és az önkormányzatok egyaránt attól várják, hogy a platformok eleve ne engedjenek regisztrálni érvényes NTAK-szám és engedélyek nélküli hirdetőket. Ezt célozza az az időközben életbe lépett uniós rendelet is, amely kötelező adatszolgáltatást és ellenőrzést ír elő a szállásközvetítőknek. A Magyar Turisztikai Ügynökség tájékoztatása szerint a magyar állami rendszerek már készen állnak az automatikus adatcserére, azonban a platformok informatikai fejlesztései csúsznak, így a gyakorlati megvalósítás még várat magára.
Hazai fronton is formálódnak az elképzelések, bár egyelőre sok a bizonytalanság. Karácsony Gergely főpolgármester az elmúlt időszakban többször sürgette egy egységes, fővárosi szintű szabályozás és idegenforgalmiadó-rendszer bevezetését, amellyel közvetlenül a platformokon keresztül lehetne beszedni a közterheket, teljesen ellehetetlenítve az adócsalást. Bár a kormányzat a háttérben valóban dolgozik egy átfogó, országos szabályozáson, az a korábban felmerült ötlet, hogy a szabályozói jogkörök a kerületektől a fővároshoz kerüljenek, a legfrissebb információk szerint végül lekerült a napirendről.
