Gyorsabb növekedés és mérsékelt infláció jöhet 2027-ben
A Kopint-Tárki legfrissebb konjunktúrajelentése szerint 2027-ben 2,5 százalék körül alakulhat a magyar gazdaság növekedése, az infláció pedig 2,6–2,7 százalékra mérséklődhet. Az idei évre a gazdaságkutató a korábban várt 2 százalék helyett már csak 1,8 százalékos GDP-bővülést valószínűsít.
Az első félévi adatok és a munkaerőpiac
Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a jelentést ismertető sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2026 első felében 1,7 százalékos volt a gazdasági növekedés. Az ipar és a szolgáltatások teljesítménye javult, az építőipar és a mezőgazdaság azonban továbbra is visszafogja a bővülést. A munkanélküliségi ráta idén 4,7 százalék körül alakulhat. A nettó reálkeresetek emelkedése meghaladta a fogyasztás növekedését, a háztartások megtakarításai pedig 2026-ban bővültek.
Beruházások és külkereskedelem: a gyenge pontok
A gazdaság egyik gyenge pontja továbbra is a beruházások alakulása: a beruházási volumen évek óta csökken, a 2021-es szinthez képest már jelentős a visszaesés. Az uniós források beérkezése ugyanakkor már az utolsó negyedévben javíthatja a kilátásokat. A külkereskedelemben szintén vegyes a kép: az import erőteljesen nőtt, miközben az export visszaesett, bár az utóbbi hónapokban már látszottak a kilábalás jelei.
Teljesíthetőnek tartják a 2027-es költségvetési tervet
A Kopint-Tárki vezérigazgatója teljesíthetőnek nevezte a 2027-es költségvetési tervet, amely a jelentés értékelése szerint egy takarékosabb és igazságosabb költségvetési újraelosztás irányába mutat. Palócz Éva felidézte, hogy 2026 első négy hónapjában a kormány a szokásosnál 1800–2000 milliárd forinttal többet költött; ennek a többletköltségnek az elmaradása önmagában is javíthatja az egyenleget, emellett a kormányzati beruházásoknál tapasztalt túlárazások megszűnése is mérsékelheti a kiadásokat.
Csökkenő infláció, időszerű lehet az árrésstop kivezetése
A gazdaságkutató 2026-ra 1,8 százalék körüli éves fogyasztóiár-indexet, 2027-re pedig 2,6–2,7 százalékos inflációt jelez előre. Palócz Éva a várhatóan alacsony infláció és a csökkenő élelmiszerárak miatt időszerűnek nevezte az árrésstop kivezetését, hozzátéve, hogy a tényleges hatás attól is függ, miként alakítják áraikat a kereskedők, és hogyan változnak a beszerzési költségek. A fogyasztói árakat a nemzetközi energiaárak is befolyásolják: az olaj- és gázárak tartós emelkedése a szállítási, termelési és szolgáltatási költségeken keresztül ismét felfelé nyomhatja az inflációt.
Erősödött a forint, csökkentek az állampapírpiaci hozamok
A választás után jelentősen csökkentek a magyar állampapírpiaci hozamok, amelyek a sajtótájékoztatón ismertetett értékelés szerint jelenleg a lengyel hozamok szintjén állnak. A forint erősödése időközben megállt. Palócz Éva szerint az erős árfolyam a reálgazdaság egyes területein, például az idegenforgalomban is éreztette hatását, emellett az exportőrök versenyképességére és az importköltségekre is hatással lehet. A lakáspiacon a támogatott hitelek jövője jelenthet változást: a vezérigazgató az Otthon Start program tervezett kivezetését emelte ki, amely a lakáshitelezés és a lakásvásárlási kereslet alakulására is hatással lehet.
A világgazdaságot bizonytalanságban tartja a közel-keleti konfliktus
Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint a világgazdaság az előrejelzésekhez képest eddig ellenállóbbnak bizonyult, a következő időszak kilátásait azonban jelentősen befolyásolhatja a közel-keleti konfliktus rendezése. Kína továbbra is a legdinamikusabban növekvő nagy gazdaságok közé tartozik, bár növekedési üteme lassul. Az Egyesült Államokban 2 százalék feletti bővülést várnak, amelyet az energiaipar teljesítménye és a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházási várakozások is támogathatnak.
Európában óvatos javulás, Németország továbbra is gyenge maradhat
Európában óvatosan javul a gazdasági hangulat, 2027-re mérsékelt, de gyorsuló növekedés várható, a csökkenő reáljövedelmek ugyanakkor visszafoghatják a fogyasztást, a beruházások terén pedig egyelőre nem látszik jelentős fellendülés. Németországban a Kopint-Tárki mindössze 1 százalék körüli növekedést vár, a német gazdaságot továbbra is strukturális problémák terhelik, az autóipar nehézségei pedig az egész gazdaság teljesítményére hatással vannak. A közép- és kelet-európai régió növekedése idén 2,2 százalék, jövőre 2,7 százalék lehet a prognózis szerint, de az inflációs nyomás erősödhet; a térség teljesítményét Románia gyengébb növekedése húzhatja vissza, miközben Lengyelország a régiós bővülés egyik motorja lehet.
