Így maradtak talpon a sikeres magyar vállalkozások
Mit csinálnak másképp azok a magyar vállalkozások, amelyek a nehéz gazdasági környezetben is képesek fejlődni? Erre a kérdésre keresett választ a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, amely 116 sikeres hazai céget keresett fel. A tapasztalatokat a többi vállalkozás számára is elérhetővé tették, a legfontosabb tanulságokat pedig az október 21-i budapesti Versenyképességi Tudásfórumon mutatták be.
A magyar gazdaság növekedésének újraindítása és a versenyképesség javítása az egyik legfontosabb feladat a következő években – hangsúlyozta Banai Péter Benő, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a fórum nyitóelőadásán. Elmondta, hogy az ország korábban sem túl gyors felzárkózása 2020 után megtorpant, az elmúlt három évben pedig a magyar gazdaság az uniós átlagnál is jelentősen gyengébben teljesített. A helyzetet nehezíti, hogy az Európai Unió maga is versenyképességi problémákkal küzd, világgazdasági súlya évtizedek óta csökken, miközben Kína számos területen megelőzte az európai gyártókat.
A hazai gazdaságnak a munkaerőpiaci tartalékok beszűkülésével is szembe kell néznie. A 15–64 éves népesség évente átlagosan mintegy 30 ezer fővel csökkenhet, így a korábbi foglalkoztatásbővülés helyett egyre inkább a termelékenység javítása jelentheti a növekedés alapját. Ehhez különösen a kisebb vállalkozások hatékonyságát, innovációs képességét és hozzáadott értékét kell növelni.
Nem az árfolyam szintje, hanem kiszámíthatatlansága okoz gondot
Banai a forint erősödésének hatásairól is beszélt. Elismerte, hogy a gyors árfolyamváltozás jelentős nyomást helyezhetett egyes exportáló vállalkozásokra, az elemzések szerint azonban a nehézségeiket a termelékenységet meghaladó béremelkedés és a gazdasági stagnálás is súlyosbította. Hosszabb távon az árfolyam alakulása és az exportteljesítmény között nem mutatható ki érdemi összefüggés.
„Sokszor hallom, hogy nem feltétlenül az a probléma, hogy erős vagy gyenge a forint, hanem az, hogy nehezen kiszámítható a mozgása” – fogalmazott az alelnök. Hozzátette: bár ez a kérdés valóban rengeteg vállalkozást érint, az árfolyamot számos külső tényező is alakítja, a jegybanknak pedig nem az árfolyam alakítása, hanem az inflációs cél elérése az elsődleges feladata. Felhívta a cégvezetők figyelmét arra is, hogy a 2028. január 1-től érvényes inflációs cél 2,5 százalékra csökken, ezt már most érdemes figyelembe venni a pénzügyi tervekben, különösen az árazás és a béremelések tervezésekor.
A tudástőke és a valódi delegálás a siker kulcsa
Gazsi Attila, a szövetség elnöke az interjúk alapján úgy látja, hogy a magyar gazdaság következő növekedési szakaszához erősebb hazai középvállalatokra van szükség: olyan cégekre, amelyek saját termékeket fejlesztenek, márkákat építenek és nagyobb hozzáadott értéket teremtenek. Ehhez nem feltétlenül kell több munkavállaló vagy nagyobb árbevétel, a hatékonyabb működés önmagában is előrelépést jelenthet.
Perlusz László főtitkár a 116 vállalkozás tapasztalatait összegezve arra hívta fel a figyelmet, hogy a sikernek nincsenek földrajzi vagy ágazati előfeltételei: az ország minden régiójában és a legkülönbözőbb iparágakban találunk követendő példákat. A vizsgált cégeket nem a méretük vagy a tevékenységük köti össze, hanem az, ahogyan a fejlődésükről gondolkodnak és a rendelkezésükre álló tudást hasznosítják. A fejlődő vállalkozások legfontosabb erőforrása a tudástőke: a tulajdonos, a munkatársak és a szervezet felhalmozott ismeretei, amelyeket folyamatosan fejlesztenek és megosztanak egymással. Ehhez a vezetőnek is változnia kell – mutatott rá, kiemelve a valódi delegálás és a második vezetői szint fontosságát. Mint mondta, a növekedés akadályává válhat, ha a tulajdonos nem ad át tényleges döntési jogköröket.
A mesterséges intelligencia a termelékenység új kulcsa lehet
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a vállalkozások hatékonyságának javításában a mesterséges intelligencia is egyre fontosabb szerepet kap, és a felkeresett cégek között már több gyakorlati példa is akad. Az egyik cégnél mesterséges intelligenciára épülő belső tudásmegosztási és betanítási rendszert kezdtek fejleszteni, amellyel az új munkatársak betanulási idejét hat hónapról két-három hónapra szeretnék csökkenteni. Egy étteremláncnál a várható forgalom előrejelzéséhez többek között az időjárási adatokat és a sporteseményeket is figyelembe veszik, hogy pontosabban tervezhessék az alapanyag-beszerzést és a dolgozók beosztását.
Gazsi Attila szerint a bevezetést egy világos üzleti céllal kell elkezdeni: tudni kell, hogy melyik problémát oldja meg a rendszer, és miből látszik majd, hogy ez sikerült. Önmagában a mesterséges intelligencia bevezetése nem jelent előrelépést, az új technológiát mindig a vállalkozás működéséhez kell igazítani, nem fordítva.
