Gyengüléssel zárt a BUX, a Mol és az OTP húzta le a piacot
Hétfőn délután tovább gyengült a magyar tőzsde, miközben Európa vezető részvénypiacain is az eladók kerültek fölénybe. A BUX a nap késő délutánjára 0,9 százalékos mínuszba került, holott a nap közepén még csak 0,3 százalékos volt a vesztesége.
A Mol árfolyama négy óra után 1,8 százalékkal esett, az OTP pedig a kora délutáni költségvetési bejelentések idején 1,2 százalékkal állt a pénteki záróértéke alatt. Mindkét papír már a kormányfői beszéd előtt is mínuszban forgott, majd a nagyobb szektoriális befizetésekről szóló közlések után tovább gyengült.
A Richter ezzel szemben már a felszólalás előtt emelkedett, a nap közepén 1,4 százalékos pluszban járt, a Magyar Telekom ugyanebben az időszakban 1,4 százalékot veszített értékéből. A kisebb hazai részvények közül a Masterplast az energetikai felújítási támogatások bejelentése után pluszba fordult, és kora délután 1 százalékos emelkedést mutatott. A PannErgy árfolyamában nem látszott érdemi reakció a geotermikus energia fejlesztésére vonatkozó tervekre, a papír ekkor 0,7 százalékos mínuszban állt.
A forint a 2027-es költségvetési terv bemutatására erősödéssel reagált, a 4,9 százalékos hiánycél ismertetése azonban önmagában nem hozott fordulatot a részvénypiacon.
Európában már délelőtt fokozódott az eladói nyomás: a német DAX kora délután 1,2, a francia CAC 40 1,5, az olasz FTSE MIB pedig 1,7 százalékos mínuszban járt. A német részvények közül a Rheinmetall több mint 4, a Continental 3,5 százalékot esett. Az amerikai nyitás ezzel szemben kedvezőbben alakult: a Nasdaq 1,2 százalékos emelkedéssel kezdte a kereskedést a pénteki 2 százalékos visszaesés után, az S&P 500 0,5 százalékkal került feljebb, a Dow Jones viszont 0,1 százalékos mínuszban állt. Az Intel közel 5 százalékot emelkedett, miután a JPMorgan alulsúlyozásról semlegesre minősítette a papírt, az AMD közel 3, a Broadcom több mint 2 százalékos pluszban járt.
A hazai befektetők figyelmének középpontjában a jövő évi költségvetési tervek álltak. A kormány nagyobb hozzájárulást vár az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kiskereskedelmi láncoktól. Az energiaszektor magasabb befizetéseiből további 100 milliárd forintos bevételt terveznek 2027-ben, de egyelőre nem derült ki, hogy ezt új különadóval vagy a meglévő terhek emelésével szednék be. A Mol számára ez újabb eredményszintű kockázatot jelenthet, az olajtársaságot már jelenleg is több különadó terheli.
Az OTP esetében a magasabb magyarországi adóteher mellett a támogatott lakáshitelezés szűkítése és a bankoknak járó díjazás csökkentése lehet kedvezőtlen. Az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz programot a fiatalok elsőlakás-vásárlására és -építésére céloznák, új lakásoknál fix 3, használt ingatlanoknál fix 5 százalékos kamattal, ötéves bentlakási kötelezettséggel, a már megkötött Otthon Start-szerződések változatlanul érvényben maradnak.
Az építőanyagok iránti keresletet támogathatja a Wekerle Plusz energetikai felújítási pillére. A kedvezményes hitel felső határát 6 millióról 15 millió forintra emelnék, fix 3 százalékos kamat mellett, a hitelhez 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is társulhat. A forrásokat szigetelésre, nyílászárócserére és fűtéskorszerűsítésre lehetne felhasználni, legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérésével. A kormány évente 20 ezer háztartás korszerűsítésének elindítását tervezi, mintegy 40 milliárd forintos támogatási kerettel, emellett 868 milliárd forintos átfogó energetikai fejlesztési programot jelentettek be.
A kormány az idei évre várt 7,5 százalékról 2027-ben a GDP 4,9 százalékára mérsékelné a költségvetési hiányt. A mintegy 2100 milliárd forintos hiánynövelő intézkedéscsomaggal hozzávetőleg 3000 milliárd forintnyi kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépést állítanának szembe, köztük a minimálbér személyi jövedelemadójának 15-ről 9 százalékra csökkentését, a családi pótlék megduplázását, a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelését és a közszolgálati bérek rendezését. A társasági adó és az innovációs járulék változásaiból 260 milliárd forintos többletbevételt várnak, emellett vagyonadót vezetnének be, és 3,75 százalékra emelnék a reklámadót. A költségvetés részletes tervezete várhatóan kedden válik nyilvánossá.
Az OTP pénteken 24 238 saját részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén, darabonként átlagosan 41 998 forintért, összesen 1,018 milliárd forintért, ami az aznapi piaci forgalom 9,6 százalékát adta. A tranzakció után a bankcsoport saját részvényeinek állománya 16,47 millió darabra, az alaptőke 5,88 százalékára nőtt.
Az európai távközlési szektorban a Deutsche Telekom, az Orange, a Telefónica és a Vodafone közös pályázatot fontolgat a műholdas mobilszolgáltatáshoz használható frekvenciák jövőbeli kiosztására, ami a gyengén ellátott területek lefedettségét és a hálózatok ellenálló képességét javítaná.
