Költségvetés 2027: Magyar Péter 30 legfontosabb bejelentése egy helyen
Magyar Péter miniszterelnök hétfőn ismertette a 2027-es költségvetés legfontosabb intézkedéseit, amelyek az adózástól a nyugdíjakon és a családtámogatásokon át a lakáspolitikáig és a nagyberuházásokig számos területet érintenek. A kormány jelentős kiadásnöveléssel, új adókkal és megtakarításokkal számol, miközben a költségvetési hiányt a GDP 4,9 százalékára szorítaná le. A tervek több mint 2100 milliárd forintnyi többletkiadást és 2200 milliárd forintos megtakarítást tartalmaznak az állami működés átalakításából.
A 2027-es büdzsé egyik legfontosabb száma a 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycél. Az idei év végére 7,5 százalékos deficittel számolnak, vagyis egyetlen év alatt 2,6 százalékponttal csökkenne a költségvetés hiánya. A kormány számításai szerint mintegy négy százalékpontnyi GDP-arányos mozgástér keletkezhet, amelynek legnagyobb részét az állami pazarlás és a felesleges bürokrácia visszaszorításától várják.
2027-től mérsékelnék 2,5 millió munkavállaló személyi jövedelemadóját, a minimálbér adókulcsát 15 százalékról 9 százalékra csökkentenék. A családi pótlék összegét a duplájára emelnék, a változás finanszírozására 300 milliárd forint többletforrást különítenének el. Az anyák szja-mentessége havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatárig lenne érvényes.
A minimálnyugdíj a jelenlegi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne, emellett 455 ezer kisnyugdíjas ellátását is növelnék. Kétszeresére emelnék az időskorúak járadékát, a 13. havi nyugdíj megmaradna, jövőre folyósítanák a 14. havi nyugdíj első heti részletét, és elindítanák a nyugdíjasoknak szánt SZÉP-kártya bevezetését.
Összesen 677 milliárd forintot fordítanának béremelésekre, amelyek mintegy 603 ezer közszolgálati dolgozót érintenének. 510 milliárd forinttal bővítenék az egészségügy költségvetési forrásait, 115 milliárd forinttal növelnék a szociális és gyermekvédelmi intézmények finanszírozását. Az önkormányzatok 64 milliárd forinttal több támogatáshoz jutnának, a szolidaritási hozzájárulást 62 milliárd forinttal mérsékelnék, Budapest közösségi közlekedését 50 milliárd, a vidéki városokét 10 milliárd forinttal támogatnák.
Új vagyonadót vezetnének be a milliárdosok számára, amelyből évente 200 milliárd forint bevételt remélnek. Módosítanák a kiskereskedelmi különadó szabályait, az 1 és 50 milliárd forint közötti adóalapra 0,45 százalékos adókulcsot alkalmaznának. A társasági adó és az innovációs járulék átalakításából 260 milliárd forintot, az energiacégek befizetéseiből további 100 milliárdot várnak. Növelnék a bányajáradékot, emelnék a dohánytermékek és az égetett szeszes italok adóterheit, a reklámadó mértékét 3,75 százalékra emelnék.
Kezdetben 30 milliárd forintos kerettel indítanák el a Wekerle Sándor lakás- és kollégiumépítési programot. Az Otthon Start helyét a Wekerle Plusz program venné át, amely az új lakások vásárlásához 3 százalékos, a használt ingatlanokhoz 5 százalékos fix kamatozású hitelt kínálna. Újra állami támogatást kaphatnának a lakástakarék-megtakarítások, az energetikai korszerűsítésekhez legfeljebb 7,5 millió forintos támogatást vezetnének be. Továbbra is 5 százalékos maradna az új lakások áfája, és megőriznék a babaváró hitelt, a CSOK-ot, a falusi CSOK-ot, valamint a rezsicsökkentést.
Tízéves távlatban 3550 milliárd forintot fordítanának vasútfejlesztésre, amelynek részeként 35 új InterCity-motorvonatot és 42 HÉV-szerelvényt szereznének be. 221 milliárd forintra növelnék a vízügyi és környezetvédelmi fejlesztések keretét. Összesen 868 milliárd forintos energetikai fejlesztési programot hirdetnének meg, amelynek célja, hogy 2030-ra 3 gigawattnyi energiatároló teljesítmény álljon rendelkezésre. A vállalkozásfejlesztési és innovációs támogatásokra 230 milliárd forintot szánnának.
Megszüntetnék a kiskereskedelmi árrésstopot, a kivezetés pontos időpontját azonban egyelőre nem határozták meg. 100 milliárd forintos programot indítanának a kátyúk felszámolására és az utak felújítására, a közúti fejlesztésekre összesen több mint 400 milliárd forint jutna. Jövő év elején elindulna a magyar New Deal, amely 928 milliárd forintnyi többlet uniós fejlesztési forrás bevonására épülne. Ismét állami fenntartásba helyezik a Színház- és Filmművészeti Egyetemet és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet. Megszüntetnék a sport tao-finanszírozását, helyette 150 milliárd forintos közvetlen támogatást biztosítanának. 300 milliárd forintos tartalékot képeznének a váratlanul felmerülő kiadások fedezésére.
A terv megvalósíthatóságának kulcsa, hogy a bejelentett megtakarításokból mennyi válik ténylegesen elérhetővé, az új adókból mekkora bevétel érkezik, és a többletkiadások milyen ütemben terhelik a költségvetést. A részletes költségvetési tervezet mutathatja meg, hogy az egyes intézkedésekre pontosan mennyi pénz jut, és mekkora tartalék marad az előre nem látható gazdasági kockázatok kezelésére.
