Bod Péter Ákos: új koncepció kell az állam működéséről
A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint a költségvetés évek óta rossz tervezés eredménye, és az utolsó évben gyakorlatilag a valóságtagadás jellemezte a pénzügyi politikát. Bod Péter Ákos úgy látja: a kormányváltás óta megtett intézkedések ugyan csökkentették a hiányt, de ezek részben egyszeri lépések voltak, ezért hosszú távon nem elégségesek.
A szakértő szerint a kekvák megszüntetésével és a forint erősödésével visszahozható pénzek miatt a hiány a korábban várt 8-9 százalék helyett 7-8 százalék közé kerülhet, ám ez egyszeri kiigazítás, mert a pénzt még egyszer nem lehet visszahozni.
Hiánycél és költségvetési kilátások
A kormány közlése szerint az idei hiány a GDP 8,3 százaléka lett volna, de az eddigi intézkedések nyomán további lépések nélkül 7,5 százalékra mérséklődhet, ami összegszerűen 7230 milliárd forintot jelent. A tavalyi, idei évre várt 3,7 százalékos hiány nagyrészt a választási évben bevezetett intézkedések miatt nőtt meg, ide tartozik a 14. havi nyugdíj bevezetése és a közszférában dolgozók otthonteremtési támogatása, amelyek együttesen 0,4 százalékponttal járulnak hozzá a hiány emelkedéséhez.
Emellett a megnövekedett kiadásokkal járó projektek, például a Budapest-Belgrád vasútvonal közel 1 százalékponttal, az EU-s bírósági döntés alapján visszafizetendő szén-dioxid-kvóta pedig fél százalékponttal növeli a hiányt. Az uniós pénzek elmaradása miatt egyes projekteket a magyar költségvetésből kellett előfinanszírozni, ami szintén hozzájárult a hiány növekedéséhez, ahogy a vártnál elmaradó GDP-növekedés is.
Az első kiigazítás mérlege
Az EU-val kötött, a helyreállítási pénzek hazahozatalára vonatkozó megállapodás a kormány szerint 491 milliárd forinttal, a GDP 0,5 százalékával csökkenti az idei államháztartási hiányt. A kekvák megszüntetése és az erősödő forint ehhez körülbelül negyedszázalékponttal járul hozzá. A módosított költségvetésben magasabb bevételekkel és jelentősen magasabb kiadásokkal számolnak, a Kincstári Egységes Számla egyenlege pedig 5000 milliárd forint fölé emelkedett, míg a kormányváltáskor még 1000 milliárd forint alatt volt.
Az MBH elemzése szerint a hiány az év végére akár 7,2 százalékra is mérséklődhet a növekvő fogyasztás és az új kormányzat szigorúbb költségvetési politikája miatt. Bod Péter Ákos azonban arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi intézkedések nem megismételhetőek.
Új koncepció szükséges
Bod Péter Ákos szerint új koncepciót kellene kidolgozni arra, hogyan működjön az állam, mégpedig nemcsak a központi kormányzat, hanem az önkormányzati szektor és az állami tulajdonú kör is. Utóbbi azért különösen érdekes, mert a vagyonvisszaszerzési erőfeszítések sikere esetén átmenetileg megnő a mérete.
A Fitch Ratings a hitelminősítő szerint a magyar gazdaság és az államháztartás megítélésében meghatározó lesz, hogy az új kormány képes-e hiteles középtávú konszolidációs stratégiát kidolgozni és csökkenő pályára állítani az államadósságot. A hitelminősítő a hiány okaként az aszály és az energiaválság költségei mellett a korábbi költségvetésben nem teljes körűen szereplő kiadási kötelezettségeket is megnevezi.
Mit hoz a jövő?
A kormány hamarosan benyújtja az új költségvetést, amelyben már a magasabb hiánnyal számolnak, és várhatóan a spórolásra és az átstrukturálásra törekszenek. A tervek szerint a költségvetést mostantól nem tavasszal, hanem ősszel fogadják el, emellett közpénzügyi reform-munkacsoport alakult, amelynek november végéig koncepciót kell készítenie.
Bod Péter Ákos szerint április 12. óta sok minden történt a pénzügyekben: az új kormány megpróbálta visszafogni a költekezést a költségvetés nagyobb tételei kapcsán, és ezzel ezermilliárdos kiigazítást ért el. A bevételi oldalon idén nincs tér sok haladásra, és bár az infláció csökkenése kedvező, az áfabevételek is csökkennek vele, amit a dohány jövedéki adójának emelése csak részben ellensúlyozhat.
A költségvetés jelenleg igen magas hiányt mutat, amelyben szerepet játszanak az előző kormány intézkedései, egyes projektek elszálló árai, a választási év miatti osztogatás és egyes költségvetési trükkök. A külső tényezők közé tartozik a gyengélkedő GDP, az energiaválság és az aszály, valamint az, hogy az uniós pénzek egyelőre nem érkeztek meg teljes összegükben. A likviditási tartalékok azonban erősödtek, és az év végén jelentős uniós bevételek érkezhetnek, amelyek kihasználása már az új kormány feladata és felelőssége lesz.
