Így próbálnak félretenni a magyarok: sokan az utazásról és szórakozásról is lemondanak
A magyarok alig több mint harmada tud rendszeresen félretenni, és sokaknak ehhez komoly lemondásokat kell vállalniuk. A megtakarítók leggyakrabban váratlan kiadásokra gyűjtenek, miközben sokan az éttermezést, a szórakozást és az utazást fogják vissza azért, hogy tartalékot képezzenek.
A magyarok bő harmada tud rendszeresen megtakarítani, ami viszont gyakran súlyos lemondásokkal jár. A felmérésben megkérdezettek 37 százaléka képes rendszeresen megtakarítani, de csupán a válaszadók ötödének sikerül minden hónapban félretenni. Egy-egy alkalommal a megtakarítók fele tud 20 ezer forintnál nagyobb összeget spórolni, míg 50 ezer forintnál többet már csak negyedük.
A kutatás eredményei szerint minden második megkérdezett háztartás, azaz 56 százalék rendelkezik megtakarítással Magyarországon. Közülük minden negyediknek van 1 millió forint feletti tartaléka, és csupán töredékük, 8 százalék számolt be 10 millió forintnál nagyobb összegről.
A megtakarítás elsődleges célja egyértelműen az anyagi biztonság megteremtése. A legtöbben, 52 százalék váratlan kiadásokra képez tartalékot, de sokan, 25 százalék a nyugdíjas éveikre, illetve egészségügyi kiadásaikra, 23 százalék gyűjt.
A megtakarítók háromnegyedének le kell mondania valamilyen kiadásról ahhoz, hogy félretehessenek, ami különösen igaz a nőkre, az alacsonyabb jövedelműekre (88 százalék) és a gyerekes háztartásokra (81 százalék). Átlagosan három-négyféle tételen kell spórolniuk azoknak, akiknek meg kell húzni a nadrágszíjat. Leggyakrabban az éttermi fogyasztásról és az ételrendelésről, a szórakozásról és az utazásról mondanak le céljaik érdekében.
A jelenleg félretenni nem tudók döntő többségének, 66 százalékának egyszerűen nincs elég jövedelme ahhoz, hogy megtakarítson. Harmaduknak a megélhetési költségek felemésztik a bevételét, minden tizediket pedig a hiteltörlesztési kötelezettség akadályozza a takarékoskodásban. A lakosság közel háromnegyede, 73 százaléka szerint egy átlagos jövedelemből ma nem lehet megtakarítani Magyarországon.
A spórolt pénzüket legyakrabban lekötetlenül, a folyószámlájukon (39 százalék), illetve otthon, készpénzben tartják (38 százalék) az emberek. Ezt követik a banki megtakarítási és befektetési termékek (27 százalék), valamint az állampapírok (26 százalék). Odahaza zömében félmillió forint alatti összeget őriznek, és a megkérdezettek többsége szerint is legfeljebb ekkora készpénztartalék van biztonságban a négy fal között.
Termékválasztáskor a megtakarítással rendelkezők jellemzően óvatosak, így többségük, 54 százalék a már jól bevált konstrukciókat részesíti előnyben. A többiek nyitottak az új megtakarítási lehetőségekre, de jellemzően csak kisebb összegekkel kísérleteznének. A pénzügyi termékekkel kapcsolatban ugyanakkor összességében sok a fenntartás. A megkérdezettek több mint kétharmada, 69 százalék szerint a bankok nem adnak jó kamatokat, tízből hatan pedig a magas költségeket, a rugalmatlanságot és a termékek bonyolultságát is kifogásolják.
A felmérés szerint a lakosság körülbelül harmada, 35 százaléka, a megtakarítással rendelkezőknek pedig 43 százaléka használ valamilyen digitális eszközt, hogy könnyebben tudjon félretenni. Leggyakrabban mobilbanki alkalmazást választanak, de tízből egy magyar már mesterséges intelligenciát is igénybe vesz pénzügyi, illetve megtakarítási kérdésekben.
A párkapcsolatban élő, megtakarítással rendelkező válaszadóknál a tartalékokkal kapcsolatos döntéseket és a pénz mindennapi kezelését is jellemzően a pár egyik tagja tartja kézben. A félretett összegek azonban nem mindig ismertek a hozzátartozók előtt: közel minden negyedik megkérdezettnek, 23 százaléknak volt már titkos megtakarítása, amiről a párja vagy a családja nem tudott.
