Újra gyengül a forint az euróval és a dollárral szemben
A forint szerda délelőtt folytatta gyengülését: az euró jegyzése a kora reggeli 362,4 forintról előbb 363 forintig, majd dél körül 364,4 forintig emelkedett. A dollár árfolyama a reggeli 317,8 forintról 319,3 forintra nőtt. A magyar fizetőeszköz kedden a jegybanki bejelentések nyomán átmenetileg 360 forint alá is benézett az euróval szemben, ezt a szintet azonban nem tudta megtartani.
Az amerikai kamatvárakozások és a nemzetközi hangulat nyomja a devizát
A gyengülésben szerepet játszhat, hogy a befektetők egyre nagyobb esélyt adnak az amerikai kamatok további emelésének. A pénzpiaci árazásokból levezethető várakozások szerint a Federal Reserve októberben jó eséllyel ismét szigoríthat, egy újabb, decemberi kamatemelés valószínűsége pedig 40 százalék körül alakult. A magasabb amerikai kamatok kilátása támogathatja a dollárt, ami jellemzően kedvezőtlen a feltörekvő piaci devizák, köztük a forint számára. A nemzetközi hangulatot emellett a közel-keleti és az ukrajnai háborús fejlemények, valamint az ezekhez kapcsolódó energiaár-kockázatok alakítják. Szerda délelőtt a dollár az euróval és a japán jennel szemben is erősödött, miközben az olajárakban ekkor még nem volt jelentős elmozdulás.
Változatlan alapkamat, átalakított monetáris keretrendszer
A Magyar Nemzeti Bank kedden változatlanul, 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, ugyanakkor jelentős változtatásokat jelentett be monetáris politikai keretrendszerében. Az inflációs célsáv középértéke 2028-tól 3 százalékról 2,5 százalékra csökken, 2027-től pedig az eddigi tizenkettő helyett évente nyolc kamatdöntő ülést tartanak. A változtatások rövid távon nem jelentenek közvetlen fordulatot a kamatpolitikában. A jegybankelnök szerint a magyar eszközök megítélését a következő hónapokban a nemzetközi hangulat mellett a 2027-es költségvetésről, valamint a kormány középtávú gazdasági és költségvetési terveiről érkező bejelentések is befolyásolhatják.
Hároméves csúcson az eurózóna gazdasági hangulatmutatója
Az eurózóna összetett beszerzésimenedzser-indexe szeptemberben az augusztusi 52 pontról 53,1 pontra emelkedett, ami hároméves csúcsot jelent. Az 50 pont feletti érték a gazdasági aktivitás bővülését jelzi. A javulást elsősorban a szolgáltatások húzták, ahol az index 51,6-ról 53 pontra nőtt. Különösen erős fordulatot mutatott a német szolgáltatási szektor, amelynek mutatója 49,7 pontról 52,9 pontra ugrott. A feldolgozóipar összességében ellenállónak bizonyult, Franciaországban azonban az ágazati index megközelítette a stagnálást jelző 50 pontos határt. A felmérés alapján az eurózóna az olajárak megugrása és az ellátási zavarok ellenére is mérsékelt növekedést mutathat a harmadik negyedévben, miközben a vállalatok költségei és értékesítési árai négy hónapja nem látott ütemben emelkedtek. Az erősebb aktivitás és az élénkülő árnyomás megnehezítheti az Európai Központi Bank lazítást támogató döntéshozóinak helyzetét, és napirenden tarthatja egy újabb kamatemelés lehetőségét.
Az Európai Bizottság 4,2 milliárd euró felszabadítását javasolta
Az Európai Bizottság szerdán pozitívan értékelte a magyar kormány jogállamisági önértékelését, és a még befagyasztott 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás felszabadítását javasolta. Ezeket a felzárkóztatási támogatásokat a jogállamisági feltételességi eljárásban függesztették fel, amely az uniós költségvetést veszélyeztető jogállamisági hiányosságok esetén teszi lehetővé a kifizetések korlátozását. A Bizottság szerint a magyar intézkedések megfelelően kezelik a korábban kifogásolt problémákat. A változtatások érintették az Integritás Hatóság jogosítványait, a vagyonnyilatkozati rendszert és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok összeférhetetlenségi szabályait is. A javaslat elfogadása az érintett magyar egyetemek előtt is megnyithatja az utat az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba való visszatéréshez. A pénzek felszabadítása azonban még nem végleges, ahhoz a tagállamokat képviselő Európai Unió Tanácsának minősített többségű jóváhagyása szükséges, amelyre főszabály szerint egy hónap áll rendelkezésre, de a határidő kivételesen meghosszabbítható. A mostani javaslat nem old fel automatikusan minden korlátozást: az akadémiai szabadsághoz kapcsolódó, mintegy 2,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás ügye továbbra is külön eljárás tárgya.
