Olyan katasztrófa közeleg, amire nem vagyunk felkészülve: százezrek életét követelheti a láthatatlan gyilkos
Akár 451 ezer ember halálát is okozhatja világszerte a most kibontakozó, rendkívül erős El Niño a következő hat hónapban – erre jutott a Chicagói Egyetem Climate Impact Lab kutatóinak friss becslése. A szám kizárólag a rendkívüli hőséghez köthető többlethalálozást jelenti, vagyis az aszályok, az erdőtüzek és az áradások további áldozatai nincsenek benne.
A kutatók szeptember 2026 és február 2027 között több mint 24 ezer régió hőmérsékleti és halálozási adatait vetették össze, majd a következő hónapokra vonatkozó időjárási előrejelzésekkel kombinálták azokat. A Climate Impact Lab szerint a rendkívül forró napok száma 44 százalékkal lehet magasabb a normális évekhez képest.
A legnagyobb veszélyben Afrika és Ázsia több térsége lehet. Nigériában mintegy 31 400, Indonéziában 19 300, Szudánban pedig 17 600 többlethalálozással számolnak. A Száhel-övezetben, amelyhez többek között Niger, Csád, Nigéria és Szudán tartozik, összesen mintegy 66 800 hőség okozta többlethalálesetet jelez előre a modell.
Délkelet-Ázsiában sem jobb a helyzet. A kutatók a Fülöp-szigetek, Vietnam, Thaiföld és Kambodzsa esetében együttesen mintegy 19 400 további hőség miatti halálesettel számolnak. India és Brazília szintén a jelentősen érintett országok között szerepel.
Az Egyesült Államokban a becslés szerint mintegy 3500 többlethaláleset következhet be a vizsgált hat hónap alatt. A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a szám tovább emelkedhet, ha az El Niño 2027-re is átnyúlik. Ebben az esetben az északi félteke több térsége, köztük India és Pakisztán, különösen a nyári hónapokban kerülhet nagyobb veszélybe.
A mostani El Niño ereje azért is szokatlan, mert a Csendes-óceán trópusi térségében már most rendkívül magas vízhőmérsékleteket mérnek. A jelenség hétfőn már meghaladta a korábbi El Niño-események során mért legmagasabb értékeket, miközben a csúcspontját a szakértők csak későbbre várják. A Climate Impact Lab ezt a helyzetet a jövő egyfajta előképeként írta le.
Az El Niño önmagában természetes éghajlati jelenség. A trópusi Csendes-óceán középső és keleti részének szokatlan felmelegedése azonban az egész világ időjárását képes átrendezni. Egyes régiókban szélsőséges hőséget és szárazságot, máshol heves esőzéseket és áradásokat okozhat. A mostani esemény különlegessége, hogy egy már eleve melegebb bolygón jelentkezik.
Egy augusztusban publikált kutatás szerint a globális felmelegedés az elmúlt évtizedekben maga is hozzájárulhatott ahhoz, hogy az erős El Niño-események szélsőségesebbé váljanak. A kutatók szerint az El Niño és a klímaváltozás egymást erősítő folyamatként is működhet. A következő hónapokban ezért nemcsak a hőmérsékleti rekordokat érdemes figyelni.
Az El Niño komoly mezőgazdasági és élelmezési kockázatokat is jelent. Az ENSZ Élelmezési Világprogramja szerint a jelenség 2027 végéig akár 49 millió emberrel is növelheti az akut élelmiszerhiánnyal küzdők számát.
A kutatók szerint ugyanakkor a 451 ezres szám nem elkerülhetetlen forgatókönyv. A becslés éppen azért készült regionális bontásban, hogy a hatóságok előre fel tudjanak készülni. A pontosabb hőségriasztások, a hűtőközpontok, az egészségügyi kapacitások ideiglenes növelése és a szabadban dolgozók védelme több ezer ember életét mentheti meg.
