Települési és dűlőszintű védjegyet vezettek be a mádi boroknál
A 2008-ban alapított, jelenleg 14 tagot számláló Mádi Kör Bor-eredetvédelmi Egyesület célja, hogy a Mád község közigazgatási területén található termőhelyeken termelt borok minőségét biztosítsa, a mádi bort mint önálló fogalmat megteremtse, piaci érvényesülését megalapozza, és a mádi bort létrehozó polgárság önmegvalósítását segítse. Az egyesület azt is megfogalmazta, milyen bortípusokban látja a borvidék jövőjét, és hogy azok készítését milyen keretek között képzeli el.
A Mádi Kör tagjai 2018-ban úgy döntöttek, hogy az általuk eredetileg a tokaji termékleírásban módosítással bevezetni tervezett, a Tokaj OEM-nél szigorúbb települési és dűlős kategóriákra szűkített szabályokat és jelöléseket tanúsító védjegyként bejegyeztetik. A Tokaj OEM mellett a településszintű borok Mád Origin Control (MOC), a dűlős tételek pedig Mád Dűlő Origin Control (MDOC) jelölést kapnak.
A védjegy működtetése érdekében megállapodás jött létre Mád Önkormányzata, Mád Hegyközség és a Mádi Kör között. Így nemcsak az egyesület tagjai alkalmazhatják címkéiken a tanúsító védjegyet, hanem mindenki, aki Mád közigazgatási határain belül a védjegyelőírásoknak megfelelően termel, és úgy dönt, hogy azt használni kívánja. Azt, hogy milyen termelési szabályokat kell betartaniuk a termelőknek, a Mádi Kör Eredetvédelmi Egyesület határozhatja meg.
A védjegybejelentés 2020 májusában történt meg, így az első évjárat, amelynél már a címkéken megjelenhet a jelölés, a szárazboroknál a 2021-es, az édesboroknál a 2019-es évjárat.
A részletes szabályozás része például, hogy a MOC-jelölésű, tehát mádi települési bort legalább 6 éves ültetvényről kell szüretelni, a hozam maximum 75 mázsa/hektár lehet, a felhasználható fajták pedig a furmint, a hárslevelű és a sárga muskotály, illetve ezek bármilyen arányú házasítása. Az MDOC-jelölésű, tehát mádi dűlős bor esetében az ültetvény minimum-életkora 10 év, a hozam legfeljebb 50 mázsa/hektár, a felhasználható fajták pedig a furmint vagy a hárslevelű, amelyek nem házasíthatóak, azaz csak fajtaborok lehetnek, és szárazborok esetén is minimum 6 hónap hordóhasználat kötelező.
A mádi település-, illetve dűlőnév használatának további feltétele, hogy február végéig erről a szándékról a mádi hegyközséget írásban értesíteni kell.
Az édesboros szabályozás esetében eltérés például a tokaji termékleírástól, hogy az aszúboroknál 1 kilogramm aszúszemből csak 1,4 liter aszúbor készíthető, az aszúszemek áztatása legalább 24 óra, a kipréselt aszúbor erjedése kötelezően hordóban, pincében történik, érlelésükre pedig szintén pincében, 136–500 literes zempléni tölgyfahordóban kerül sor, az erjedés befejezésétől legalább 2 éven keresztül.
Miközben évről évre nő a címkéjükön MOC- vagy MDOC-jelölést viselő mádi borok száma, az eredetvédelmi rendszer továbbfejlesztése nem áll meg: a történelmi dűlőklasszifikáció és a pezsgő beintegrálása lesz a következő lépés, amelynek részleteit a Mádi Kör már elkezdte kidolgozni.
