Idegenhonos kártevők fenyegetik a hazai növényegészségügyet
A globális kereskedelem és az áruforgalom növekedése komoly kihívást jelent a növényegészségügyi rendszerek számára. Az interkontinentális szállítmányokkal Európába kerülő inváziós növények, kártevők és kórokozók jelentős ökológiai és gazdasági kockázatot jelentenek. Mivel ezek a fajok a hazai ökoszisztémában nem rendelkeznek természetes ellenségekkel, megtelepedésük és elterjedésük visszafordíthatatlan károkat okozhat. A növényvédelmi hatóságok gyors és szigorú fellépése lehet az egyetlen eszköz a zárlati károsítók megfékezésére.
Olaszországi példa a karantén károsítók elleni védekezésre
A növényegészségügyi rendszer működését egy észak-olaszországi eset mutatja be, amely a 2000-es évek elején kezdődött. Két ázsiai származású cincérfaj került behurcolásra néhány év különbséggel. Elsőként a kevesebb fafajra veszélyes rovar jelent meg, amelynek kapcsán a hatóság tapasztalatot szerzett, így a második, a világ száz legveszélyesebb károsítója közé sorolt faj érkezésekor már felkészültebben tudott reagálni.
Az első faj: a szemcséshátú csillagoscincér
2000 tavaszán Parabiago városában juhar- és bükkfák törzsén nagy kerek kirepülőnyílásokat és részleges kéregleválást figyeltek meg. A begyűjtött rovarokat szemcséshátú csillagoscincérként azonosították, amely Kelet-Ázsiában őshonos. Az Európai és Föld-mediterrán Növényvédelmi Szervezet azonnal elrendelte a védekezést, a fajt a legmagasabb kockázatú zárlati kártevők listájára tette, és kezdeményezte a teljes kiirtást célzó protokoll megindítását.
Az intézkedések közé tartozott a fertőzött növények megsemmisítése, a 100 méteres körzetben található összes potenciális gazdanövény kivágása, 2 kilométeres pufferzóna kijelölése, a faiskolai tevékenységek betiltása, valamint a Kínából, Koreából és Japánból importált gazdanövények két éves karanténban tartása. A karantén feloldására akkor kerülhetett sor, ha négy éven keresztül nem fordult elő fertőzés. Következetes intézkedések eredményeként Olaszországban 2020 óta nincs újabb fertőzési gócpont.
A második faj: a simahátú csillagoscincér
2007 júniusában Corbetta városában egy magánkert tulajdonosa jelzett kerek kirepülőnyílásokat juhar- és nyírfákon. A hatóság a szemcséshátú csillagoscincért keresve találta meg a simahátú csillagoscincért, amely rendkívül veszélyes, polifág faj. Mivel a fa belsejében rejtőzködő lárvák ellen a vegyszeres védekezés nem hatásos, a fertőzött és potenciálisan veszélyeztetett fák teljes megsemmisítését rendelték el, a szemcséshátú csillagoscincérhez hasonlóan, de annál szigorúbb előírásokkal.
Lombardia, Marche és Veneto tartományokban több mint harminc önkormányzat területét nyilvánították körülhatárolt területté, ahol megtiltották a fás szárú növények szállítását és kereskedelmét. Kiképzett keresőkutyákat vetettek be a lárvák ürülékének kiszagolására, a lombkoronákat ipari famászók vizsgálták át. Minden igazoltan fertőzött fa körül 100-500 méteres körben az összes potenciális gazdanövényt kivágták, a faanyagot helyben aprították fel, majd zárt kamionokban égetőművekbe szállították. A három tartományban 2020 végéig több mint 5800 fát semmisítettek meg.
Veneto régióban a gócokat nyolc év alatt teljesen felszámolták, így itt 2020-ban a zárlatot feloldhatták. Lombardiában több korábbi gócpontot is felszámoltak, de Milánó és Varese környékén a teljes kiirtás kétséges, ott a cél a populáció csökkentése és a továbbterjedés megakadályozása.
A védekezés tanulságai
Az olaszországi tapasztalatok rávilágítanak az állandó monitoring szükségességére, valamint arra, hogy a lakosság együttműködése és tájékoztatása alapvető a sikeres védekezéshez. A 2000-es és 2010-es években Hollandiában, Németországban, Svájcban és az Egyesült Királyságban is megjelentek ezek a kártevők, de az olasz tapasztalatokra támaszkodva gyorsan felszámolták a fertőzési gócokat. Az eset rámutat arra is, hogy a távoli kontinensekről származó dísznövények és a kezeletlen fa csomagolóanyagok komoly kockázatot jelenthetnek, különösen a magánszemélyek által behozott növények esetében, amelyek nem esnek át növényegészségügyi ellenőrzésen.
