Nőtt a hitelből fizetők aránya Európában
Az európai lakosság körében az elmúlt fél évben 11 százalékponttal, 56 százalékra nőtt azok aránya, akik a számláik kiegyenlítése érdekében hitelt vettek fel, vagy legalább egyszer hitelkártyával fizettek – derül ki egy nemzetközi követeléskezelő cég 20 európai országban, 20 ezer fogyasztó megkérdezésével készült felméréséből.
A késedelmesen fizetők aránya is emelkedett: az elmúlt 12 hónapban a megkérdezettek 29 százalékának volt lejárt számlája, egy évvel korábban ez az arány 24 százalék volt. A legnagyobb romlás Németországban figyelhető meg, ahol a késve fizetők aránya egy év alatt 26 százalékról 53 százalékra, a hitelből élőké pedig 71 százalékra nőtt.
Egyre többen választják az utólagos fizetést
Vásárláskor az utólagos fizetés lehetőségével a megkérdezett európai vásárlók négyötöde él, Németországban pedig csaknem hatótizedük. A felmérés szerint egy év alatt 45 százalékról 58 százalékra nőtt azok aránya, akiknek egy nagyobb bevásárlás nehézséget okozhat.
Ezzel párhuzamosan felértékelődött a takarékoskodás: a tavalyi 60 százalék után idén a válaszadók 66 százaléka nyilatkozott úgy, hogy minden hónapban félretesz valamennyit váratlan kiadásokra. A megkérdezettek 78 százaléka továbbra is biztos abban, hogy időben ki tudja fizetni valamennyi számláját.
A magyar háztartások helyzete kedvezőbb az uniós átlagnál
A magyarországi háztartások helyzete a felmérés szerint kedvezőbb az európai átlagnál: a válaszadók 25 százaléka fizet késve, és 35 százalékuk fizetett hitelből a számlái kiegyenlítése érdekében, ami a legalacsonyabb arány a vizsgált államok közül.
Az utólag fizető magyar vásárlók aránya 23 százalék, ami körülbelül megegyezik a cseh és a szlovák adatokkal. Megtakarításokra a magyar válaszadók 61 százaléka támaszkodik, ennél többen csak Portugáliában, Spanyolországban és Szlovákiában takarékoskodnak.
A lakosság jelentős része egy váratlan kiadást sem tud fedezni
A magyar lakosság közel harmada nem tudna kifizetni egy 100 ezer forintos váratlan kiadást. Egy korábbi felmérésben a válaszadók 32 százaléka jelezte ezt, 2025-re ez az arány 29 százalékra csökkent. További 35 százaléknak gondot okozna, de végül saját erőből meg tudná oldani a kifizetést, míg a lakosság mindössze harmada, 33 százaléka mondta azt, hogy gond nélkül elő tudná teremteni az összeget.
