Óriási fordulat Grönland ügyében: megállapodott Donald Trump Dániával
Megállapodást kötött az Egyesült Államok és Dánia Grönland védelméről, ezzel lezárult a Donald Trump katonai fenyegetései nyomán kialakult diplomáciai viszály. A paktum példátlan katonai és gazdasági ellenőrzést biztosít Washingtonnak a sziget felett, cserébe garantálja az Északi-sarkvidék biztonságát, és kiszorítja az orosz, valamint a kínai befolyást a térségből.
Donald Trump amerikai elnök szerint az egyezmény „állandó ellenőrzést” biztosít az Egyesült Államok számára a terület biztonsága felett, ráadásul úgy, hogy ez nem kerül pénzébe az országnak. Mette Frederiksen dán miniszterelnök megerősítette, hogy a dokumentumot a jövő heti ENSZ-közgyűlésen írják alá. Bár Frederiksen hangsúlyozta, hogy a paktum tiszteletben tartja a Dán Királyság szuverenitását és a grönlandiak önrendelkezési jogát, a Trump által említett részletekre nem tért ki. A hatálybalépéshez még a dán parlament jóváhagyása is szükséges.
Az egyezmény hónapokig tartó feszültséget zár le, miután Trump korábban katonai beavatkozással és az ásványkincsekben gazdag, autonóm terület annektálásával fenyegetőzött. A retorika óriási felháborodást váltott ki Dániában és más NATO-tagállamokban. Jens-Frederik Nielsen, a grönlandi kormány elnöke most mégis üdvözölte az alkut, mondván, az minden fél érdekét szolgálja, és elismeri Grönland helyét a nemzetközi együttműködésekben. Marco Rubio amerikai külügyminiszter történelmi jelentőségűnek és hatalmas győzelemnek nevezte a megállapodást.
Bár a hivatalos szöveget még nem hozták nyilvánosságra, egy amerikai külügyi tisztviselő megosztott néhány részletet. Ezek szerint a paktum akkor is érvényben marad, ha Grönland a jövőben függetlenné válna. Az Egyesült Államok egyoldalú jogot kap további katonai létesítmények építésére – dán vagy grönlandi engedély nélkül –, emellett állandó hozzáférést és berepülési jogot élvez. Az ország már most is több mint százfős katonai személyzetet állomásoztat a sziget északnyugati csücskén található Pituffik támaszponton.
Az alku kifejezetten megtiltja a nem NATO-tagállamoknak katonai bázisok építését, és megakadályozza, hogy az amerikai érdekekre veszélyes országok – elsősorban Oroszország és Kína – beruházzanak a sziget stratégiai szektoraiba. Washington korábban többször nehezményezte, hogy ellenfelei biztonsági átvilágítás nélkül hajthattak végre befektetéseket Grönlandon.
A sziget stratégiai elhelyezkedése mellett hatalmas, jórészt kiaknázatlan ritkaföldfém-készletekkel rendelkezik, amelyek elengedhetetlenek a modern technológiák, például a mobiltelefonok és az elektromos járművek gyártásához. A terület katonai ellenőrzése emellett kulcsfontosságú Trump „Aranykupola” (Golden Dome) nevű rakétavédelmi rendszerének kiépítéséhez is, amely az Egyesült Államokat hivatott védeni az orosz és kínai támadásokkal szemben.
