Rejtélyes ugrás a magyar gazdaságban: 30 százalékkal nőtt a gépimport
Augusztusban 481 millió eurós hiánnyal zárta a magyar termék-külkereskedelmi mérleg, miközben egy évvel korábban még 659 millió eurós többletet mutatott. Az egyenleg így 1140 millió euróval romlott a hivatalos adatok szerint. Az export volumene lényegében stagnált, mindössze 1 százalékkal nőtt, az import viszont 13 százalékkal bővült.
A legnagyobb meglepetést a gépek és szállítóeszközök kategóriája okozta: az import volumene ebben a szegmensben 30 százalékkal emelkedett, és önmagában 13 százalékponttal járult hozzá a teljes behozatal növekedéséhez. Az unión kívüli import volumene 24 százalékkal nőtt, ezen a területen romlott a legnagyobbat az egyenleg. A gépek és elektronikai berendezések jelentős része Ázsiából, Kínából, Dél-Koreából és Japánból érkezik.
Két lehetséges magyarázat
A behozatal megugrásának hátterében többféle forgatókönyv állhat. A pozitív olvasat szerint a cégek beruházási szándékkal importálhattak gépeket, ami összhangban van azzal, hogy az ipari termelés augusztusban közel 9 százalékkal nőtt. Ekkor különösen a járműgyártás, valamint a számítógépek és elektronikai termékek gyártása erősödött. Az új és bővülő gyártókapacitások gyakran nagy értékű gépsorokat, speciális berendezéseket igényelnek, amelyek jellemzően importból érkeznek. Ha erről van szó, az hosszabb távon akár javíthatja is a kereskedelmi mérleget, mivel a megnövekedett kapacitással több termék adható el külföldre.
A negatív olvasat szerint ugyanakkor komoly esély van arra, hogy átmeneti kilengésről van szó, amelyből nem lesz tartós tendencia. A külkereskedelmi mérleg régóta negatív Magyarországon, ami gyenge exportteljesítményre utal. A szakértői vélemény szerint valószínűbb, hogy egyetlen cég nagyobb beruházása vagy alapanyag-behozatala áll a háttérben, és ha ez a helyzet, akkor csak múló jelenségről beszélhetünk.
A forint erősödésének szerepe
A forint jelentősen erősödött az euróhoz képest, ami olcsóbbá tette az importot a cégek számára, és ösztönözhette a nagyobb beszerzéseket. A gépek vásárlása euróban történik, így erősebb forint mellett olcsóbb a külföldről történő beszerzés. Ez azonban a szakértők szerint csak egy tényező, önmagában nem magyarázza a változást.
Hatás a GDP-re
A nettó export a GDP-növekedés egyik fontos komponense. Az augusztusi adat a harmadik negyedév szempontjából kedvezőtlen előjel: a volumennövekedés aszimmetriája, a stagnáló export és az erősen bővülő import lefelé húzza a GDP-t. Az augusztusi hiány nem a cserearány romlása miatt alakult ki, hanem azért, mert az import volumene messze gyorsabban nőtt, mint az export. A gépek és szállítóeszközök 30 százalékos importugrása egyelőre inkább egyszeri hatásnak tűnik, de a következő hónapok döntik el, hogy átmeneti kilengésről vagy tartósabb folyamatról van szó. A beruházási jellegű import hosszú távon akár pozitív is lehet, rövid távon azonban egyértelműen rontotta a külkereskedelmi egyenleget és a GDP-növekedés kilátásait.
A magas energiaárak a forint árfolyamát is nyomás alá helyezik. Mivel drágán importálunk energiát, romlik az egyenleg, viszont az export bővülésével enyhülne a nyomás. Ha a következő hónapokban is magas marad a gépimport, az a magyar ipar kapacitásbővülését, modernizációját jelezheti, különösen a zöldátállás és az elektromos járművek területén. Ha nem, akkor marad a pesszimista magyarázat: romlik a kereskedelmi mérleg, ami nem jó hír a növekedésnek.
