Jövőre lép életbe a Wekerle Plusz: szűkebb körnek jár a kedvezményes hitel
Jelentősen átalakítja a lakáspiacot a hétfőn bejelentett Wekerle Plusz program, amely 2027-től az Otthon Start helyébe lép, és szűkebb vásárlói kör számára biztosít kedvezményes finanszírozást. Az új rendszerben a használt lakásokra magasabb kamat vonatkozik, míg az új építésű ingatlanok megőrizhetik a 3 százalékos hitel előnyét.
Kik jogosultak a kedvezményes hitelre?
A Wekerle Plusz kizárólag a 41 év alatti elsőlakás-vásárlóknak és -építőknek biztosít kedvezményes hitelt: új lakások esetében fix 3 százalékos, használt ingatlanoknál fix 5 százalékos kamattal. A jogosultságot ötéves bentlakási kötelezettség szigorítja, amelynek célja a befektetési célú vásárlók kiszűrése. A már meglévő ingatlantulajdon esetében is szigorítás jön: míg az Otthon Startnál nem jelentett problémát az 50 százalékos tulajdonrész egy másik ingatlanban, a Wekerle Plusz legfeljebb 50 százalék alatti tulajdonrészt enged meg.
Visszatér a lakástakarék-támogatás és jön az energetikai felújítási program
A program további pilléreként visszatér a lakástakarékok állami támogatása 10–20 százalékos mértékben, valamint új energetikai felújítási támogatás indul, amely akár 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatást és 15 millió forintos, fix 3 százalékos hitelt biztosíthat. A kormány emellett meghosszabbítja az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfát, és 2027-ben 30 milliárd forintos kerettel bérlakásfejlesztési programot indít.
Még egy utolsó roham indulhat a lakáspiacon
Mivel a kedvezményes hitelre jogosultak köre jelentősen szűkül, a következő hónapokban két egymással ellentétes folyamat indulhat el a lakáspiacon. Akik a Wekerle Plusz feltételei mellett már nem lennének jogosultak a kedvezményes hitelre, de még szeretnék kihasználni az Otthon Start előnyeit, azoknak érdekükben állhat még az idén megvásárolni a kiszemelt ingatlant. Az előrehozott vásárlások átmenetileg élénkíthetik a keresletet, a programváltást követően azonban a használt lakások iránti érdeklődés mérséklődhet.
Az új építésű lakások versenyelőnye növekedhet
A 2 százalékpontos kamatkülönbség részben ellensúlyozhatja az új lakások magasabb vételárát, különösen azokon a területeken, ahol az új és használt ingatlanok közötti árkülönbség már korábban is jelentősen csökkent. Amennyiben az új programban is megmaradnak az árkorlátok, a hatás elsősorban azokon a területeken lehet érezhető, ahol elegendő új lakás érhető el négyzetméterenként 1,5 millió forint alatti áron. Ilyenek lehetnek Budapest külső kerületei, valamint több vidéki nagyváros, például Debrecen, Kecskemét, Szeged és Győr.
A felújítandó házak is vonzóbbá válhatnak
Az energetikai felújítási pillér elsősorban a családi házak piacán hozhat változást. A korszerűtlen fűtés, a hiányos szigetelés és az elavult nyílászárók cseréje jelentős beruházást igényel, amely sok vásárlót eddig visszatartott a felújítandó ingatlanoktól. Az új programban a vissza nem térítendő támogatás és a kedvezményes hitel együttesen akár 22,5 millió forintos forrást is biztosíthat az energetikai korszerűsítéshez, ami egy közepes méretű családi ház esetében már jelentős felújítási munkálatok elvégzésére is elegendő lehet.
Árcsökkenést vagy növekedést hozhat a program?
Bár a programváltás előtti hónapokban ismét erősödhet a kereslet, a tavalyihoz hasonló, országos áremelkedési hullám kialakulása kevéssé valószínű. Budapesten a hirdetési átlagárak alapján idén szeptemberben már csak 3, országosan 9 százalékkal voltak magasabbak az átlagos hirdetési árak a tavaly szeptemberinél, és egyre több piacon nőtt meg az alku szerepe. Országos átlagban inkább az ingatlanárak stagnálására és a piac stabilizálódására lehet számítani, ugyanakkor a különböző ingatlantípusok között egyre nagyobb eltérések alakulhatnak ki.
Mekkora hatása lehet a bérlakásfejlesztési programnak?
A bérlakásfejlesztési program rövid távon várhatóan nem hoz érdemi változást az albérletárakban. A 2027-re elkülönített 30 milliárd forintos keret önmagában még nem jelent olyan volumenű új kínálatot, amely országosan képes lenne mérsékelni a bérleti díjakat. A következő három évre tervezett további uniós források és a piaci finanszírozás bevonása azonban már jelentősebb kínálatbővülést eredményezhet, amelynek hatása elsősorban lokálisan, például a nagyobb egyetemi városokban vagy egyes budapesti kerületekben jelentkezhet.
