Durva adóemelés sokkolja a magyar tőzsdét, miközben elszabadult az olajár a piacokon
Javult a hangulat az amerikai tőzsdéken kedd délután, a kezdeti technológiai eladási hullám után mindhárom vezető index emelkedett. A magyar piac kora délután még mínuszban állt, a várakozásoknak megfelelő kamattartás nem okozott érdemi mozgást. A hazai befektetők a 2027-es költségvetés vállalati adóemeléseit mérlegelték, miközben a közel-keleti feszültségek jelentősen megdrágították az olajat.
Az amerikai kereskedés első órájának végére a Dow Jones 1 százalékos, az S&P 500 0,5 százalékos, a Nasdaq pedig 0,3 százalékos pluszba került, ezzel az utóbbi két index ledolgozta a nyitás utáni veszteségét. Budapesten a BUX 0,4 százalékos mínuszban állt, míg a vezető nyugat-európai indexek 0,5–1 százalék közötti esést mutattak.
A magyar piacon a délelőtti átmeneti emelkedést visszaesés követte. A kereskedés felénél az OTP 0,5 százalékos, a Mol 1,4 százalékos mínuszban állt, a Magyar Telekom ugyanakkor 1,1 százalékkal, a Richter pedig 0,5 százalékkal erősödött. A Mol esése az általános szén-dioxid-adó tervének bejelentésével párhuzamosan mélyült.
Az olajpiacon jóval nagyobb mozgások alakultak ki. Kora délután a Brent jegyzése 2 százalékos pluszban járt, és napközben hordónként 111,75 dollárig, öthavi csúcsra emelkedett. Az amerikai WTI több mint 6 százalékkal drágult, elérte a 110 dollárt, amire április óta nem volt példa. Az olajárak megugrásának hátterében a jemeni húszik szaúd-arábiai célpontok, köztük energetikai infrastruktúra elleni támadásairól szóló hírek álltak.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden a várakozásoknak megfelelően 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, ami nem váltott ki számottevő reakciót a budapesti tőzsdén. A szeptemberi, 1,6 százalékos infláció önmagában teret adhatna a monetáris lazításnak, a nemzetközi környezet azonban óvatosságot indokol.
A kormány kedden ismertette a 2027-es költségvetés részleteit. A terv 4,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal, 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 364 forintos euróárfolyammal számol. A fiskális kiigazítást 1465 milliárd forintnyi állami kiadáscsökkentés és 665 milliárd forintos nettó adóbevétel-növekedés támogatná. A tőzsdei cégek szempontjából különösen fontos, hogy a nagyvállalatok effektív adóterhe a jelenlegi 6–7 százalékról várhatóan 11 százalékra emelkedne, és a kormány általános szén-dioxid-adót is tervez.
