Nagy adóátalakítás jön: a nagyvállalatok többet fizethetnek, a dolgozók nettó bére nőhet
A 2027-es költségvetés tervezett intézkedései jelentősen átrendezhetik az adóterheket. A nagyvállalatok társasági adójának emelése, a kiskereskedelmi különadó növelése és a reklámadó újbóli alkalmazása egyes vállalkozások terheit növelheti, miközben a minimálbérhez kapcsolódó szja csökkentése emelheti a munkavállalók nettó keresetét.
Emelkedhet a nagyvállalatok társasági adóterhe
A tervek szerint a 180 milliárd forint feletti éves árbevételű vállalkozások társasági adóterhe növekedne. A tényleges, a kedvezmények figyelembevételével számított adóterhelés a jelenlegi 6–7 százalékról mintegy 11 százalékra emelkedne. A változás különösen azokat a nagyvállalatokat érintheti érzékenyen, amelyek jelentős magyarországi nyereséget termelnek. A 2017 óta alkalmazott 9 százalékos társaságiadó-kulcs a beruházásvonzó képesség egyik fontos eleme volt, ezért az adóteher növekedése a befektetői döntéseket is befolyásolhatja.
Sok a tisztázatlan részlet
A 2027-es költségvetés részletes törvényjavaslata és az adómódosítások pontos szövege egyelőre nem ismert. Tisztázatlan például az egyes adóalapok meghatározása, a kedvezmények feltételrendszere és a folyamatban lévő beruházásokra vonatkozó átmeneti szabályozás. Az árbevétel önmagában nem feltétlenül tükrözi a vállalat tényleges teherviselő képességét: egy nagy forgalmú, de alacsony nyereséghányaddal működő cég egészen más helyzetben lehet, mint egy hasonló árbevételű, magas hozzáadott értékű szolgáltató. Nem ismert az sem, hogy az árbevételi küszöböt vállalatonként vagy cégcsoportonként vizsgálják-e, illetve melyik üzleti év adatai számítanak. A fejlesztési adókedvezményeknél a hazai hozzáadott érték, a kutatás-fejlesztés és az innováció kerülhet előtérbe, ami kedvezhet a technológiai és mérnöki tevékenységeknek, míg egyes nagy volumenű, kisebb hazai hozzáadott értékű gyártóprojektek hátrányba kerülhetnek.
Háromszorosára nőhet az egyik kiskereskedelmi adókulcs
A kiskereskedelmi különadó 1 és 50 milliárd forint közötti adóalaprészének kulcsa 0,15-ről 0,45 százalékra emelkedhet, miközben az első egymilliárd forint adómentes maradna, a magasabb sávok kulcsai pedig nem változnának. Egy 10 milliárd forintos tényleges adófizetéssel érintett adóalap esetében az érintett sáv adója háromszorosára, 15 millió forintról 45 millióra nőhet. Mivel a különadó az árbevételhez kötődő adóalapot terheli, az alacsony árréssel működő kereskedők számára is jelentős többletköltséget okozhat.
A reklámadó költségeit a hirdetők is megérezhetik
A már jó ideje nulla százalékos reklámadó 2027-ben 3,75 százalékos kulccsal válhat ismét tényleges teherré, ami a reklámközzétevők mellett közvetve a hirdetők és az ügynökségek költségeit is növelheti. Különösen fontos kérdés, hogyan lesz érvényesíthető az adó a Meta és a Google típusú nemzetközi digitális platformokkal szemben, amelyek a többletköltséget akár részben vagy egészben továbbháríthatják a magyar hirdetőkre. A magyar médiavállalatok versenyhelyzete szempontjából kulcskérdés, hogy a hazai és a nemzetközi szereplőkre a gyakorlatban is összehasonlítható szabályok vonatkozzanak.
Az szja-csökkentés több nettó bért hozhat
A minimálbérhez kapcsolódó szja-teher a bejelentések szerint 15-ről 9 százalékra mérséklődhet, a kedvezmény pedig havi 680 ezer forintos jövedelemig fokozatosan érvényesülne. A teljes hat százalékpontos csökkentés minden 100 ezer forintnyi érintett adóalap után havi 6000 forinttal növelheti a nettó keresetet. Ez önmagában nem emeli a munkáltatók bruttó bérköltségét, de hatással lehet a bérfelülvizsgálatokra, a bérfeszültségekre és a munkavállalók megtartására. A bejelentés szerint a kétgyermekes anyák szja-mentessége 40 éves korig járna, míg a három- vagy többgyermekes anyáké élethosszig fennmaradna. Az anyák szja-mentességénél tervezett havi bruttó egymillió forintos jövedelemhatára magasabb keresetű jogosultaknál részben visszaállíthatja az adófizetési kötelezettséget.
A sport-tao megszüntetése a támogatásokat is átalakíthatja
A sport-tao rendszerének tervezett megszüntetésével a vállalkozások elveszíthetnek egy fontos adótámogatási lehetőséget, miközben a változás közvetve vagy közvetlenül több százezer embert érintő sportegyesületek és utánpótlásprogramok finanszírozására is kihathat. A vállalatok támogatási hajlandósága csökkenhet, ha megszűnik a közvetlen támogatáshoz kapcsolódó adóelőny, a központi költségvetési finanszírozás ugyanakkor átláthatóbb forráselosztást tehet lehetővé.
