Nem csillapodik a drágulás a hazai építőiparban: ezekért a munkákért kérhetnek lényegesen többet a szakemberek
Újabb áremelésekre készülhetnek a lakásfelújítók és az építkezők. A Daibau magyarországi kivitelezők körében végzett 2026-os felmérése szerint a megkérdezett vállalkozások 51 százaléka már idén is emelte az árait, a következő tizenkét hónapban pedig 60 százalékuk tervez drágítást. A háttérben elsősorban az infláció, az építőanyagok drágulása és a magasabb adóterhek állnak, miközben a kereslet alakulása továbbra is jelentős különbségeket mutat a piacon.
A lakásfelújítás költségeit nemcsak az építőanyagok ára, hanem a szakemberek munkadíja is meghatározza. A válaszadók 48 százaléka változatlan díjakkal dolgozott, mindössze 1 százalékuk számolt be árcsökkentésről. Az áremelések mértéke jelentősen eltért: a megkérdezettek 20 százaléka legfeljebb 10 százalékkal, további 20 százalékuk 10–20 százalékkal emelt, 7 százalékuk 20–30 százalékos, 4 százalékuk pedig 30–50 százalékos drágítást jelzett. A válaszsávok középértékei alapján az árat emelő kivitelezők körében 14,4 százalékos átlagos drágulás adódott, a teljes mintára vetített becsült árváltozás 7,2 százalék volt. Ezek közelítő számítások, nem pontosan mért piaci átlagok.
A következő időszakra vonatkozó várakozások szintén áremelkedést vetítenek előre. A vállalkozások 60 százaléka tervez áremelést a következő tizenkét hónapban, 39 százalékuk változatlan árakkal számol. Az emelést tervezők körében a becsült átlagos drágítás 10,2 százalék, a teljes mintára vetített érték körülbelül 6 százalék. A számokból kirajzolódó kettősség arra utalhat, hogy a költségnyomás továbbra is jelen van, de a vállalkozások egy része óvatosabban kalkulál a következő évre.
A kivitelezők saját megítélése szerint elsősorban a költségek emelkedése indokolja az árváltoztatásokat. Az általános inflációt a válaszadók 33 százaléka jelölte meg az áremelés okaként, az építőanyagok drágulását 28 százalék, a magasabb adókat és bérjárulékokat 23 százalék említette, a magasabb anyag- és szolgáltatási adók 22 százaléknál szerepeltek, az energia drágulását pedig 9 százalék jelölte meg. Mivel több válasz is megadható volt, az arányok nem adhatók össze.
A Tolna vármegyében működő LACUS-ÉP Kft. az elmúlt egy évben nem emelt árat, és gyakorlatilag 2021-es árakon dolgozik. Az anyagbeszerzésnél igyekeznek kedvezményeket érvényesíteni, hogy ajánlataik versenyképesek maradjanak, jövőre azonban már szükségesnek tarthatják az áremelést. Ez azt mutatja, hogy nem minden vállalkozás hárítja át azonnal a költségnövekedést a megrendelőkre, a mozgástér azonban véges lehet.
A szakmák között jelentős eltérések mutatkoztak. Az ajtó- és ablakmunkáknál volt a legmagasabb az áremelést jelzők aránya, 86 százalék. A bútor- és asztalosmunkáknál 67 százalék, a tetőfedésnél 65 százalék, az épületgépészeti és szerelési munkáknál 64 százalék számolt be drágításról, az építészet területén 50 százalék, az általános építési munkáknál 49 százalék. A lista végén a kertépítés és környezetrendezés állt 33 százalékkal, a fémszerkezetekkel foglalkozó vállalkozások 27 százaléka emelt árat. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az adott csoportban a válaszadók mekkora hányada emelt árat, nem pedig az egyes munkák átlagos drágulását; több csoportban mindössze 6–17 válasz állt rendelkezésre, így az eredmények tájékoztató jellegűek.
A kereslet alakulása szintén vegyes képet mutat: a kivitelezők 49 százaléka több megkeresést kapott, mint egy évvel korábban, 37 százalékuknál nem változott érdemben az érdeklődés, 14 százalékuknál pedig csökkent. A több megkeresés nem feltétlenül jelent ugyanekkora növekedést a tényleges megrendelésekben. A Pest vármegyei egyéni vállalkozóként működő Szénási Ferenc arról számolt be, hogy az új ügyfelek sok ajánlatot kérnek be, ezért erős a verseny a kivitelezők között; vállalkozása az elmúlt egy évben 5–10 százalékkal emelte árait, a következő drágításról pedig az infláció és a költségek alakulása alapján dönthet.
A felmérés több mint száz építőipari és szakipari vállalkozás válaszait dolgozta fel, de nem reprezentatív mintavétellel készült, ezért az eredmények nem tekinthetők a teljes magyar építőipar hivatalos statisztikájának. A lakásfelújítást tervezőknek érdemes külön-külön ajánlatot kérniük az egyes munkafázisokra, hiszen az ablakcsere, a tetőfelújítás és az épületgépészeti korszerűsítés költségei eltérő pályán mozoghatnak.
