Súlyos etikai dilemmával szembesülnek az iskolapszichológusok
Egyre összetettebb és súlyosabb problémákkal találkoznak az iskolapszichológusok a magyar iskolákban, miközben a szakemberhiány és a túlterheltség továbbra is komoly kihívást jelent. A gyerekek körében egyre gyakrabban jelennek meg a szorongásos problémák, az önsértés, a digitális világ okozta nehézségek és a kortársbántalmazás is.
Eppel-Pásztor Adrienn iskolapszichológus szerint az elmúlt évek egyik legnagyobb változása az volt, hogy az iskolapszichológusok munkája sokkal láthatóbbá és fontosabbá vált, szerepük lényegesen felértékelődött. Ma már egyre kevésbé kérdés, hogy szükség van-e rájuk az óvodákban és iskolákban, jogszabályilag is tisztázottabbá váltak a státuszok.
Ezernél több helyen nincs állandó szakember
Az UNICEF Magyarország és az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis közös felmérésében több száz iskola vett részt. Az eredmények szerint még ezernél több feladatellátási helyen nincsen állandó szakember, illetve a legtöbb kolléga több tagintézmény között ingázik. Egy teljes állásban dolgozó pszichológus alá 1000 gyerek tartozik.
A szakember szerint a pszichológiai munka nem tisztán „beszélgetés”, hanem minden egyes ülés komoly kognitív és érzelmi jelenlétet, felkészülést, esetkezelést és adminisztrációt igényel. Az iskolapszichológusok egyik legfontosabb feladata a prevenció lenne, a gyakorlatban azonban egyre inkább csak az akut esetek „tűzoltása” tud megvalósulni.
Közel a felük pályamódosítást fontolgat
A nagyvárosokban és megyeszékhelyeken viszonylag könnyebb állást hirdetni, a kisebb településeken és hátrányosabb helyzetű régiókban azonban jóval nagyobb a hiány. Az említett tanulmányban az iskolapszichológusok közel fele jelezte, hogy két éven belül valamilyen pályamódosítást fontolgat, közülük is a fele kifejezetten az intézménypszichológusi területet hagyná el.
A bullying rendkívül gyakori jelenség: az általános iskolai pszichológusok 82%-a találkozik kortársbántalmazással. A szakember szerint a valóságban ez az arány még magasabb lehet. Gyakran nem is tudnak bullying prevenciót tartani, már rögtön intervenció szükséges.
Hosszú várólisták és kapacitáshiány
Az egyik legnagyobb rendszerprobléma, hogy ha egy gyermek nehézsége meghaladja az iskolapszichológus kompetenciáit, a továbbküldés gyakran akadályokba ütközik. Az iskolapszichológusok primer prevenciós és tanácsadási keretek között dolgoznak, hivatalosan 5–10 alkalommal találkoznak egy gyermekkel. Klinikai szintű zavar esetén az ellátási lánc elindítása a feladatuk, a szülők azonban jellemzően hosszú várólistákkal, férőhelyhiányokkal és túlterhelt szakellátással találkoznak.
A gyerekek egyre nyitottabbak az iskolapszichológussal történő beszélgetésekre. A szakember szerint a mentális egészséget legjobban az információs túlterhelés, az állandó online jelenlét, a valódi minőségi szabadidő és mozgás hiánya, valamint a kapcsolati elszegényesedés veszélyezteti.
