Vörösiszap-porzik Neszmélynél: évek óta megoldatlan a tározó kiporzása
Neszmély határában, a Duna közelében található VIII-as számú vörösiszap-tározó kiporzása évek óta visszatérő probléma, amely idén tavasszal ismét látványosan előtérbe került. Az erős szél vörös porfelhőt kavart a területen, amelynek felvételét nyilvánosságra hozták.
Fürst Eszter, Neszmély polgármestere a térségi polgármesteri fórumon a település sürgős ügyei között külön is kiemelte a tározó kiporzását. Szavai szerint ez a legégetőbb és legsürgősebben megoldandó veszélyforrás. Az önkormányzat segítséget szeretne kérni a probléma megoldásához, mert annak kezelése meghaladja a település lehetőségeit.
Hatósági ellenőrzés tavasszal
A Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivatal 2026. május 5-én helyszíni ellenőrzést tartott a tározónál. Az ellenőrzés során a tározót fedetlen állapotban találták, és a korábban alkalmazott védőfóliák sem voltak már a helyükön. A száraz, szeles időben a kiporzás jól érzékelhető volt.
A hatóság ezt követően a tulajdonos Green Industry Kft.-t a porzás megszüntetésére kötelezte, és levegőtisztaság-védelmi eljárás is indult.
Hatalmas terület, jelentős mennyiségű hulladék
A 26,5 hektáros VIII-as tározóban becslések szerint 1,7–5 millió köbméter vörösiszap lehet. A létesítmény az egykori Almásfüzitői Timföldgyárhoz tartozott; a gyár 1997-ben bezárt, a vörösiszap azonban azóta is a tározóban maradt.
Évek óta hiányoznak a friss mérések
A probléma egyik legsúlyosabb része, hogy nincs megfelelő friss mérési adat arról, pontosan mekkora levegőterhelést jelent a kiporzás. A hatósági dokumentumok szerint a tározó üzemeltetőjének korábban rendszeresen mérnie kellett volna a szálló port, valamint annak arzén- és nikkeltartalmát. 2022 óta azonban nem érkeztek ilyen mérési adatok a hatósághoz. A felszín alatti vizek monitorozásával kapcsolatban is hiányosságokat tártak fel.
A vörösiszap veszélyessége nem pusztán a vörös színéből következik: az alumíniumgyártás során keletkező, erősen lúgos kémhatású hulladék összetétele a kiindulási bauxittól és a technológiától is függ. A neszmélyi tározó esetében korábbi vizsgálatokban több szennyezőanyag jelenlétét is kimutatták, köztük határérték feletti króm- és nikkeltartalmat. A tározó jelenlegi környezeti terheléséről a friss mérési adatok hiánya miatt nincs teljes kép.
Miért nem fedik le egyszerűen?
A kiporzás megakadályozására kézenfekvőnek tűnne a vörösiszap teljes lefedése, ez azonban a szakhatósági dokumentumok alapján nem egyszerű. A hatósági iratok szerint a probléma egyik oka, hogy a tározóban lévő vörösiszap alsó rétegei még nem szilárdultak meg megfelelően. Emiatt a terület teljes lefedése műszakilag is kockázatos lehet: nem bizonyított, hogy a tározó elbírná a szükséges fedőréteg súlyát.
A kormányhivatal egyik korábbi dokumentuma szerint a naperőmű megvalósításának alapvető feltétele lenne a Neszmélyi VIII. számú vörösiszap-tározó végleges bezárása. A bezárással kapcsolatos dokumentációt azonban a hatóság hiányosnak találta.
Naperőmű is épülne a területen
A tulajdonosnak a terület rekultivációja mellett naperőmű és energiatároló-rendszer kialakítására is tervei vannak. A kormányhivatal 2024-es dokumentuma szerint a tervezett beruházás egyik alapvető feltétele a VIII-as tározó végleges bezárása. A tervek megvalósítása azonban egyelőre nem oldotta meg a tározó jelenlegi problémáját, a kiporzás visszatérő jelenség maradt.
További fejlesztési igények
A polgármester nemcsak a vörösiszap miatt kért segítséget: az elavult ivóvízhálózat korszerűsítése, az utak és járdák felújítása, a patakmedrek rendezése, valamint egy óvodai és iskolai tornaterem megépítése is szerepel a település fejlesztési igényei között.
