Kiderült a lesújtó igazság a magyarok jövedelméről: még a görögök is utcahosszal vernek minket
Közel 20 százalékkal nőtt a magyar nettó átlagkereset két év alatt, a belőle megvásárolható Big Macek száma mégis csupán 2,5 százalékkal emelkedett. A hamburgerben mért bérek nemzetközi összehasonlításában az amerikaiak éves keresete áll az élen, egyetlen munkaóra vásárlóerejét nézve viszont Svájc vezet. A magyar átlag- és mediánkereset közötti különbség ebben az összevetésben havi 55 hamburger.
A Big Mac-index 1986 óta szolgál a devizák alul- vagy túlértékeltségének szemléltetésére. A McWages nevű mutatóhoz az OECD átlagkereseti adataiból indulnak ki, majd az egyedülálló, gyermektelen munkavállalókra vonatkozó adókkal és járulékokkal számolják ki a nettó összeget, amelyet a Big Mac helyi árával osztanak el.
Az OECD 2025-ös bér- és adóadatai, valamint a 2026. júliusi hamburgerárak alapján 36 országban vizsgálták, hány Big Macet lehet vásárolni az éves és havi nettó átlagkeresetből. Éves kereset alapján az Egyesült Államok áll az első helyen 10 215 hamburgerrel, Svájc a második, Ausztrália a harmadik. Munkaóránkénti bontásban Svájc kerül az élre, az Egyesült Államok a második helyre csúszik. Svájcban egy munkaóra keresetéből körülbelül hét, az Egyesült Államokban hat, Ausztráliában öt Big Macet lehet vásárolni.
Lettországban érezhetően javult a hamburgerekben mért vásárlóerő, Németországban viszont romlott: a helyi Big Macek drágultak, a bérek pedig nem tartották velük a lépést. A baloldali Die Linke már a döner árának korlátozását is felvetette.
A 2026. júliusi adatfelvételben 1660 forintos magyar Big Mac-ár szerepel. A KSH júniusi kereseti adatai szerint a teljes munkaidős alkalmazottak nettó átlagkeresete 529 700, nettó mediánkeresete 438 000 forint volt. Az átlagkeresetből körülbelül 319, a mediánkeresetből 264 Big Mac jönne ki egy hónapban, a két mutató között így havi mintegy 55 hamburger a különbség.
A KSH 2024. júniusi közlésében 442 ezer forintos nettó átlagkereset és 359 200 forintos nettó medián szerepelt, az Economist ugyanazon év júliusi adatfelvételében 1420 forintba került egy Big Mac Magyarországon. Az akkori átlagkeresetből körülbelül 311, a mediánkeresetből 253 szendvicset lehetett volna megvásárolni. A mostani eredményekkel összevetve az átlagbér vásárlóereje havi nagyjából nyolc, a mediáné tizenegy hamburgerrel javult.
A nettó átlagkereset 19,8, a nettó medián 21,9 százalékkal emelkedett, miközben a két júliusi hamburgerár között 16,9 százalékos drágulás történt. A hamburgerekben mért vásárlóerő ezért az átlagkeresetnél csak 2,5, a mediánnál 4,3 százalékkal nőtt.
A 2021-es adatbázisban 908 forintos magyar ár szerepelt, ehhez képest az 1660 forintos érték öt év alatt közel 83 százalékos emelkedést jelent. A lassuló inflációtól még nem lesz olcsóbb az ebéd: a kisebb infláció azt jelenti, hogy az árak összességében lassabban nőnek, a korábbi árszinthez közelítéshez árcsökkenésre lenne szükség.
Az OECD 2026-os magyar országjelentése szerint 2025-ben az átlagbért kereső, egyedülálló, gyermektelen magyar munkavállaló bruttó keresetének 33,5 százalékát vitték el a munkavállalói adók és járulékok, az OECD-átlag 25,1 százalék volt. A vizsgált magyar dolgozó száz egységnyi bruttó keresetéből 66,5 egységet tarthatott meg, míg az OECD átlaga 74,9 egység volt.
Az Eurostat 2025-ös árszintekről szóló közlése szerint a háztartások fogyasztásának árszintje Dániában az uniós átlag 140 százalékát érte el, Bulgáriában viszont csak 63 százalékát. Írországban 136, Luxemburgban 132 százalékos értéket mértek, míg Romániában 65, Lengyelországban 73 százalékost. Az élelmiszerek és alkoholmentes italok árszintje Romániában az uniós átlag 80, Luxemburgban 122 százaléka volt, a lakhatási költségeknél Bulgáriában 41, Írországban 190 százalékos értéket mértek.
Az Eurostat szeptember eleji összesítése szerint a 2026 elejére vonatkozó adatokban a háztartási fogyasztási kiadások 46 százalékát három csoport adta az EU-ban: az élelmiszerek és alkoholmentes italok, a lakhatás és a hozzá kapcsolódó víz- és energiaköltségek, valamint a közlekedés.
Az Eurostat júniusi becslése szerint 2025-ben az országok közötti árszintkülönbségekkel korrigált, egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás Magyarországon és Lettországban egyaránt az uniós átlag 73 százalékát érte el, ez volt a legalacsonyabb érték a tagállamok között. Luxemburg 145, Németország 120, Hollandia 119 százalékon állt.
A nettó átlagkereset majdnem ötödével nőtt két év alatt, a konkrét termékből azonban havonta nagyjából nyolccal többre futja. A hamburgerteszt ennyiben ismerős tapasztalatot tesz számszerűvé: a nagyobb fizetés jelentős részét elviheti ugyanannak a megszokott vásárlásnak a drágulása.
