Kész, ennyi volt? Nyíltan beismerték az oroszok, hogy eszük ágában sincs leállítani a háborút
Vlagyimir Putyin orosz elnök parlament előtti felszólalása, valamint Szergej Lavrov külügyminiszter nyilatkozatai alapján egyértelművé vált, hogy Moszkvának nem áll szándékában leállítani az Ukrajna elleni háborút, sőt az eszkaláció veszélye is fennáll, különösen Európa irányában.
A múlt havi parlamenti választások, amelyeket egy orosz lap „különleges választási hadműveletnek” nevezett, az eddiginél is Putyin-hűbb Állami Dumát eredményeztek, miután az Egységes Oroszország párt rekordszámú mandátumot szerzett. A Kreml ezt hatalmas népi felhatalmazásként értelmezi a háború folytatásához.
Putyin beszédei és nyilatkozatai arra utalnak, hogy továbbra is meg van győződve Oroszország katonai győzelméről. Az orosz sajtó szerint Moszkvát bátorítja az ukrán légvédelmi rakéták hiánya, és arra számítanak, hogy a téli csapások tovább növelik majd a nyomást Ukrajnán. Kijev maga is elismerte, hogy komoly nehézséget okoz az orosz ballisztikus rakéták és az új, sugárhajtású drónok elfogása.
A Kreml emellett nem titkolja, hogy célja az európai államok Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi támogatásának visszaszorítása. Nyugati tisztségviselők szerint Oroszország ehhez egyre agresszívebb hibrid hadviselést folytat az európai országok ellen, kibertámadásokat és szabotázsakciókat hajt végre, miközben az orosz drónok rendszeresen megsértik az európai légteret. Lipcsében a repülőtér közelében egy robbanószerkezetet szállító drónt találtak az ukrán teherszállító repülőgépek tőszomszédságában.
Lavrov egy interjúban a hibrid háborúra vonatkozó kérdésre úgy reagált, hogy amennyiben a Nyugat elismeri, miszerint az ő fegyvereikkel támadják Oroszországot, Moszkva pedig megsemmisíti azokat, akkor mindegy, miként nevezik a helyzetet, de számára nem kétséges, hogy Európa háborút visel ellenük. Ez az orosz narratíva ugyanakkor tudatosan figyelmen kívül hagyja, hogy 2022-ben a Kreml indított teljes körű inváziót Ukrajna ellen.
Szergej Karaganov, a befolyásos orosz Kül- és Védelempolitikai Tanács tiszteletbeli elnöke nyíltan nukleáris fenyegetést fogalmazott meg, kijelentve, hogy amennyiben Európa nem adja meg magát, kénytelenek lesznek nukleáris eszközökhöz folyamodni, aminek következtében egyes európai országokból kevés marad. Arra a felvetésre, hogy erre Európa is válaszolna, Karaganov csupán legyintett, mondván, nem érkezik majd válasz Európából, hiszen nem olyan őrültek, hogy atomfegyverekkel támadják meg Oroszországot. Az orosz stratéga elismerte ugyan a súlyos emberveszteségeket, de hozzátette, hogy mindenképpen felszámolják Ukrajnát mint életképes államot.
Lavrov az ENSZ Közgyűlésén a Nyugatot „nyers erő” alkalmazásával vádolta, utalva az Egyesült Államok venezuelai és iráni vezetés elleni katonai akcióira. Amikor szembesítették azzal, hogy Oroszország naponta alkalmaz nyers erőt Ukrajnában, a külügyminiszter úgy felelt, hogy amennyiben a Nyugat által támogatott náci rezsim infrastruktúrájának megsemmisítésére gondolnak, úgy valóban nyers erőt alkalmaznak a közvetlen fenyegetés felszámolására. Ez a beismerés egyértelműen jelzi, hogy Moszkva nem kíván tárgyalóasztalhoz ülni, Ukrajna „náci államként” való beállítása pedig továbbra is a háború igazolásának központi eleme marad.
