Erdoğan az ENSZ Biztonsági Tanácsának gyökeres átalakítását javasolja
Recep Tayyip Erdoğan török elnök szerint alapjaiban kellene átalakítani az ENSZ Biztonsági Tanácsát, és a reform első lépése a vétójog eltörlése lehetne. A török államfő egy nemzetközi lapban megjelent véleménycikkben azt javasolta, hogy az állandó tagok helyett a Biztonsági Tanács tagjait meghatározott időre válassza meg az ENSZ Közgyűlése.
Erdoğan álláspontja szerint a jelenlegi rendszer még mindig a második világháború után kialakult erőviszonyokat tükrözi, miközben a világ politikai, gazdasági és biztonsági térképe azóta alapvetően megváltozott. Úgy látja, hogy a világjárványok, az energiaválságok, az ellátási láncok zavarai és a regionális konfliktusok olyan globális problémák, amelyeket nem lehet néhány ország döntéseire bízni.
A török elnök szerint önmagában az sem oldaná meg a problémát, ha újabb országokat emelnének be az állandó tagok közé, mivel ezzel csak tovább bővülne azoknak az országoknak a köre, amelyek különleges vétójoggal rendelkeznek. A jelenlegi rendszerben az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és az Egyesült Királyság rendelkezik vétójoggal. Erdoğan már évek óta bírálja ezt a struktúrát, és 2019-ben is azzal érvelt, hogy „a világ nagyobb ötnél”.
Az Erdoğan által felvázolt modellben nem lennének állandó tagok. Az országokat az ENSZ Közgyűlése választaná meg meghatározott időszakokra, és ha egy állam újabb ciklust szeretne, ismét el kellene nyernie a tagállamok többségének támogatását. A török elnök szerint ez nagyobb elszámoltathatóságot és szélesebb képviseletet teremtene.
Erdoğan egyúttal az ENSZ Közgyűlésének szerepét is megerősítené. Szerinte olyan reformra lenne szükség, amelyben egyetlen ország sem tudja tartósan blokkolni a nemzetközi közösség többségének akaratát. A török elnök szerint a változtatás szükségességét az is mutatja, hogy Ázsia gazdasági súlya jelentősen megnőtt, miközben Afrika és a fejlődő országok is nagyobb beleszólást követelnek a nemzetközi döntéshozatalba. Erdoğan szerint a globális intézmények nem alkalmazkodtak elég gyorsan ezekhez az átrendeződésekhez.
A javaslat azonban már most komoly ellenállásba ütközik. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Oroszország támogatja a Biztonsági Tanács reformját és az állandó tagok számának növelését, a vétójogot azonban megtartaná. Moszkva szerint az állandó tagság és a vétójog az ENSZ rendszerének fontos eleme.
Erdoğan az ENSZ 81. közgyűlésén New Yorkban arról is beszélt, hogy a világszervezet jelenlegi struktúrája nem képes megfelelően betölteni a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában vállalt szerepét. A török elnök szerint több mint 190 ország akaratát nem lehet tartósan öt ország döntéseihez kötni.
A török javaslat így jóval túlmutat a Biztonsági Tanács egyszerű bővítésén. Erdoğan egy olyan rendszert vázolt fel, amelyben megszűnne az állandó tagság, eltűnne a vétójog, és a tanács összetételéről időről időre az ENSZ tagállamai döntenének. Ennek megvalósításához azonban a jelenlegi állandó tagok együttműködésére is szükség lenne, miközben Oroszország már jelezte, hogy a vétójog eltörlését nem támogatja.
