Végleg kivonulhat a Tesco Magyarországról: a Lidl és Kaufland üzletláncokat működtető cég lehet a vevő
Újra felerősödtek a piaci találgatások a Tesco közép-európai, köztük a magyarországi hálózatának jövőjéről, miután iparági hírek szerint felmerült egy esetleges Tesco–Kaufland tranzakció lehetősége, miközben a cseh és a szlovák üzletágért több nagy nemzetközi lánc is versenybe szállhat.
A brit anyavállalat a Goldman Sachs és a Citi pénzügyi tanácsadók közreműködésével vizsgálja a régiós jelenlét értékesítési lehetőségeit. A tervek szerint a cseh és a szlovák üzletágat a magyarországitól különválasztva adnák el.
A cseh és a szlovák piac iránt a Schwarz Group – amely a Lidl és a Kaufland láncokat is birtokolja –, valamint a holland Ahold Delhaize és a lengyel Biedronka is érdeklődhet. A közép-európai hálózat értékesítése illeszkedne a Tesco elmúlt évtizedben követett stratégiájába, amellyel fokozatosan építette le az Egyesült Királyságon és Írországon kívüli jelenlétét.
Bár a magyarországi kivonulásról szóló híresztelések az elmúlt tíz évben rendszeresen felbukkantak, a jelenlegi piaci és szabályozási környezet új megvilágításba helyezi a helyzetet. A hazai Tesco pénzügyi mutatói ugyan javultak – a legutóbbi üzleti évben az árbevétele 741,4 milliárd forintra nőtt, adózott vesztesége pedig 10,3 milliárd forintra mérséklődött –, a szektort terhelő különadók, a plázastop és a korábbi árstopok továbbra is nehezítik a működést és a beruházásokat.
Ebben a környezetben merült fel a német Kaufland neve mint a magyarországi hálózat lehetséges vevője. A Kaufland a diszkontként működő Lidl-lel szemben nagyobb alapterületű, szélesebb választékot kínáló hipermarket-formátumot képvisel, így elméletileg jól illeszkedne a Tesco meglévő infrastruktúrájához. A vállalat ugyanakkor egyelőre óvatosan nyilatkozik a terveiről.
„Jelenleg nem tervezzük a belépést a magyar kiskereskedelmi piacra” – reagált a megkeresésre a Kaufland, hozzátéve, hogy folyamatosan elemzik a nemzetközi piacokat. A szektor szakértői szerint a belépést a jelenlegi szigorú hazai szabályozási környezet, különösen a plázastop is jelentősen nehezíti.
A kiskereskedelmi szektor jövője szempontjából meghatározó lehet a kormányzat és a piaci szereplők közötti párbeszéd alakulása. Nemrégiben a nemzetgazdasági miniszter egyeztetéseket kezdeményezett a szektor meghatározó szereplőivel, köztük a Lidl vezetésével. A megbeszélések célja az volt, hogy „új alapokra helyezzék a kormány és a kiskereskedelmi vállalatok együttműködését”, felülvizsgálva azokat a szabályozásokat, amelyek indokolatlan terhet jelenthetnek a vállalkozásoknak, bár a szektort érintő alapvető adó- és szabályozási terhek egyelőre érvényben maradtak.
