Közegészségügyi problémaként kezelnék a kutatók az online nőgyűlöletet
A közegészségügy eszközeivel kellene fellépni az online nőgyűlölet és a „manoszféra” jelensége ellen – érvelnek a The Lancet orvosi folyóiratban megjelent friss tanulmány szerzői. A szakértők szerint a kormányok, az iskolák, az egészségügyi intézmények és a civil szervezetek összehangolt fellépésére van szükség a káros hatások visszaszorításához, hasonlóan ahhoz, ahogyan a dohánytermékek vagy az ultrafeldolgozott élelmiszerek esetében is történik.
Laza közösségek és üzleti hálózatok
A jelentés a manoszférát olyan laza online közösségek és üzleti hálózatok összességeként határozza meg, amelyeket a férfiasságról alkotott közös nézetek, a nőgyűlölet és a férfiak áldozatszerepének hangsúlyozása köt össze. Ezekben a terekben a férfiak problémáinak forrásaként a társadalmi és gazdasági okok helyett a feminizmust jelölik meg. Magát a férfilétet pedig árucikké teszik, így különféle termékeken és fizetős tartalmakon keresztül népszerűsítik a teljesítménykényszerre épülő, egészségkárosító férfiképet.
Jövedelmező online iparág
A kutatók rámutatnak, hogy a jelenség mára rendkívül jövedelmező online iparággá nőtte ki magát, amely a legszélsőségesebb nőgyűlölő és sértettségre építő tartalmak terjesztéséből húz hasznot. Kent Buse professzor, a tanulmány társszerzője és a Global 50/50 agytröszt társalapítója szerint nem marginális jelenségről, hanem tudatos üzleti modellről van szó, amelyben a felháborodás és a sérelmek szítása komoly bevételt termel. Úgy véli, a dohányiparból már jól ismert stratégiára lehet számítani, amely az egyénre hárítja a felelősséget, a szabályozási törekvéseket pedig a szabadság elleni támadásnak állítja be. Hozzátette, hogy a közegészségügy már rendelkezik a kereskedelmi eredetű ártalmak kezeléséhez szükséges, jól bevált eszköztárral.
Nem a férfiak, hanem a körülmények a probléma
A tanulmány hangsúlyozza, hogy nem maguk a fiúk és a férfiak jelentik a problémát, hanem azok a körülmények, amelyek elszigeteltséghez és létbizonytalansághoz vezetnek, valamint azok a vállalatok, amelyek nyerészkednek a dühükön és a bizonytalanságukon. Világszerte megfigyelhető, hogy a fiúk egyre inkább lemorzsolódnak az oktatásban, miközben magánnyal, anyagi gondokkal és társadalmi kirekesztettséggel küzdenek. Ez a közösségkeresés teszi őket fogékonnyá az olyan online csoportokra, amelyek egyszerű válaszokat kínálnak a nehézségeikre, és a nők hibáztatására ösztönzik őket.
Hiteles alternatívákra lenne szükség
Sarah Hawkes professzor, a jelentés másik szerzője szerint a manoszféra valós igényekre – a valahová tartozás vágyára és az identitáskeresésre – ad választ. Éppen ezért a puszta tiltás nem vezet eredményre, ha nem kínálnak helyette hiteles alternatívát, mivel nem elég megmondani a fiataloknak, hogy mit kerüljenek el, valami jobbat is kell nyújtani számukra. Mark Brooks, a Férfiak és Fiúk Politikai Kutatóközpontjának szakpolitikai és kommunikációs igazgatója üdvözölte a tanulmány megközelítését, amely a fiúkat, a férfiakat, a lányokat és a nőket egyaránt a jelenség áldozatának tekinti. Kiemelte, hogy a közbeszéd túl gyakran állítja be magukat a férfiakat problémaként, figyelmen kívül hagyva a háttérben meghúzódó gazdasági, oktatási és kulturális nehézségeket. Brooks elmondta, hogy a fiatalok nem egyformán fogékonyak ezekre a tartalmakra, intézetük pedig jelenleg is vizsgálja, mely csoportok vannak a legnagyobb veszélyben.
