A magas vérnyomás több emberéletet követel, mint a dohányzás
A dohányzás világszerte milliók életét rövidíti meg, és a nemdohányzók egészségét is súlyosan veszélyezteti, a halálozási kockázatok rangsorát azonban nem ez vezeti. Az élen a magas vérnyomás áll, amely sokáig észrevétlenül károsíthatja a szervezetet. A nemzetközi adatok rávilágítanak arra, mekkora terhet jelentenek a gyakori egészségügyi problémák, és mennyit számít a megelőzés, a korai felismerés és az életkörülmények javítása.
Évtizedeken át összeadódó kockázatok
A korai halálozás hátterében gyakran hosszú éveken át fennálló kockázatok állnak. Mire egy súlyos betegség kialakul, a szervezetet érő káros hatások sokszor már évtizedek óta összeadódnak. A dohányzásról szóló nemzetközi összefoglaló és a közölt egészségügyi adatok szerint ezek közül több tényező is évente milliók halálához járul hozzá.
5,81 millió haláleset a közvetlen dohányzás miatt
Az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation globális betegségteher-vizsgálatának 2023-ra vonatkozó becslése szerint a közvetlen dohányzáshoz világszerte 5,81 millió haláleset volt köthető. A passzív dohányzás külön kockázati tényezőként szerepel az adatok között: ehhez 1,66 millió halálesetet rendeltek a kutatók. A cigarettafüst így azok egészségét is veszélyezteti, akik maguk nem dohányoznak.
A dohányzás következményei messze túlmutatnak a tüdőrákon. Más daganatos betegségek kialakulásához is hozzájárulhat, és növeli a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi betegségek kockázatát. A becslések szerint a 20. században mintegy 100 millió ember halt meg idő előtt a dohányzás miatt, többségük a mai gazdag országokban. A dohányzással összefüggő egészségügyi teher súlypontja azóta egyre inkább az alacsony és közepes jövedelmű országok felé tolódott.
Kedvező változás, mégsem kevesebb dohányzó
A dohányzók népességen belüli aránya sok országban csökken, ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a dohányzók száma is kisebb lett. Egy 2023-as adatokat feldolgozó elemzés szerint világszerte körülbelül 1,1 milliárd, legalább 15 éves ember dohányzott, mintegy 120 millióval több, mint 1990-ben. A népesség növekedése tehát részben ellensúlyozta a dohányzás visszaszorulását.
Ázsiában és Kelet-Európában különösen nagy a teher
A dohányzás egészségügyi következményei nagyon egyenlőtlenül oszlanak meg a világban. A 2023-as összesítésben Kína a legjobban érintett országok közé tartozik: itt az összes haláleset több mint 15 százaléka volt a dohányzásnak tulajdonítható. Délkelet-Ázsia több országában, valamint Európa középső és keleti részén is jelentős ez az arány. Magyarország szintén a számottevő dohányzási teherrel érintett európai országok között szerepel. Számos alacsony jövedelmű országban, különösen Afrika egyes részein, kisebb a dohányzásnak tulajdonítható halálozás, mert a dohányzás kevésbé elterjedt.
A férfiakat jóval nagyobb arányban érinti
A dohányzás elterjedtségében a nemek között is jelentős különbség van. Szinte minden országban a férfiak nagyobb arányban dohányoznak, mint a nők, és Ázsia, illetve Afrika több térségében különösen széles a szakadék. A 2023-as elemzés szerint a férfiak összes halálesetének 15,3 százaléka, míg a nőkének 3,1 százaléka volt a dohányzásnak tulajdonítható. A tüdőrákos halálozás is a világ szinte minden országában magasabb a férfiak körében.
A rangsor élén a magas vérnyomás áll
A dohányzás az egyik leghalálosabb halálozási ok világszerte, de nem az első számú: a rangsor élén a magas vérnyomás áll 11 millió halálesettel, a kül- és beltéri légszennyezés együtt 7,9 milliót tesz ki, a dohányzás csak a harmadik. Utánuk az anyagcsere-eredetű kockázatok következnek, a lista alján pedig az alapvető életfeltételek hiánya jelenik meg. A magas vérnyomás azért is különösen alattomos, mert 2024-ben 1,4 milliárd 30–79 éves élt vele, 44 százalékuk nem tudott róla, és csak 23 százalékuknál volt megfelelően kontrollált a vérnyomás.
A magyar adatok is aggasztóak
Magyarországon 2024-ben 127,5 ezren haltak meg, közülük 60 305-en keringési betegségben, 31 994-en daganatos megbetegedésben, vagyis a halálesetek közel háromnegyedét ez a két csoport adja. A vérnyomás, a koleszterin és a dohányzás éppen a szív- és érrendszeri betegségek fő kockázatai. A 2023-as regionális adatok szerint Magyarország nyolc régiójából hatban a halálesetek legalább fele keringési eredetű volt, ezzel az unió legrosszabb helyzetű országai közé tartozunk. A légszennyezés is érzékeny pont: egy 761 európai várost összevető elemzésben Sopron kivételével minden magyar település a szennyezettebb mezőnybe került.
