Sorsdöntő lépésre készülhet az Egyesült Államok: Donald Trump újabb katonai csapást rendelhet el
Akár a november 3-i amerikai félidős választások után újraindulhatnak az amerikai légicsapások Irán ellen. Donald Trump akkor lehet különösen hajlamos egy nagyszabású katonai művelet elrendelésére, ha a republikánusok súlyos vereséget szenvednek. Az amerikai kormányzaton belül nincs egyetértés a folytatásról: Marco Rubio külügyminiszter és Pete Hegseth védelmi miniszter a katonai nyomás fokozását támogatja, míg J.D. Vance alelnök és a Trump által megbízott tárgyalók a diplomáciai megoldást keresik. Közben Katar közvetítésével több mint 12 órán át egyeztettek Teheránban.
Egy amerikai kormányzati tisztviselő szerint az elnök egy súlyos választási kudarc után olyan helyzetbe kerülhet, amelyben egy látványos katonai lépéssel próbálja visszaszerezni a kezdeményezést. „Ha úgy érzi, hogy zavarba hozták vagy megfosztották a hatalmától, valami merészet fog tenni” – fogalmazott a tisztviselő, hozzátéve, hogy ezt az üzenetet az iráni vezetés felé is közvetítették. A Fehér Ház vitatta ezt az értelmezést, egy másik tisztviselő szerint a választási eredmények nem befolyásolják majd Trump Iránnal kapcsolatos döntéseit.
Rubio és Hegseth szerint az Egyesült Államoknak további katonai nyomást kellene gyakorolnia Teheránra, egy nagyszabású támadás pedig az energetikai és nukleáris infrastruktúrát is célba vehetné. Vance, valamint Steve Witkoff és Jared Kushner a közvetlen tárgyalások újraindítását szorgalmazzák, Scott Bessent pénzügyminiszter pedig a gazdasági nyomásgyakorlást folytatná.
Három, az Öböl menti országokból származó magas rangú tisztviselőre hivatkozó értesülés szerint Washington már tájékoztatta regionális partnereit egy lehetséges újabb katonai műveletről, amely akár november 4-én, a választásokat követő napon megkezdődhet. A hadművelet rövid, de intenzív lehet, az Egyesült Államok pedig arra kérte közel-keleti partnereit, hogy készüljenek fel az iráni válaszcsapásokra is. A lehetséges célpontok között az energetikai infrastruktúra, a nukleáris létesítmények, valamint az iráni rakéta- és drónarzenál szerepelhet.
Katar közvetítésével pénteken több mint 12 órán keresztül tárgyaltak iráni tisztviselők Teheránban a közvetlen amerikai–iráni tárgyalások újraindítása érdekében, a katari közvetítők folyamatos kapcsolatban álltak a Fehér Házzal. A tárgyalásokon előrelépés történt, a kapcsolatfelvétel szombaton Dohában folytatódik. Az Egyesült Államok azt követeli, hogy Irán már a tárgyalások újrakezdése előtt tegyen engedményeket a nukleáris programjával kapcsolatban, Teherán viszont a tengeri blokád feloldását, a befagyasztott pénzügyi eszközök hozzáférhetővé tételét és az olajértékesítés engedélyezését szeretné elérni.
Egy nagyszabású amerikai támadásra Teherán korábban azzal fenyegetőzött, hogy a térség más országainak energetikai létesítményeit is célba veszi, ami különösen Szaúd-Arábiát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint érinti. A Hormuzi-szoroson keresztül zajló olajszállításban keletkező fennakadások az energiaárak emelkedésén keresztül a világgazdaságban is éreztethetik hatásukat. November 3. után kiderülhet, hogy Washington a katonai nyomás fokozása vagy a diplomáciai megállapodás felé mozdul-e el, egyelőre egyik forgatókönyv sem tekinthető eldöntöttnek.
